Sziasztok Lányok!
HAZAJÖTTÜNK!!!
Végre itthon! Elsőként had köszönjünk meg minden jó kívánságot, gratulációt, aggódást, bíztatást, és szorítást amit tőletek kaptunk . Szívből mondom, nagyon jól esett, hogy igy "ismeretlenül" is ilyen szeretettel fordultok felénk... Hozzám minden nap eljutottak a hírek,a kórházba, ami itt veletek történt . Apa minden nap tájékoztatott.
Szóval, ha nem bánjátok, pár sorban leírom, mi is történt Velünk 16.-án.:
A dolog igazából vasárnap kezdődött. Egész nap olyan furán görcsölgetett a pocó,de különösebb rendszer nélkül. Ám de este 8- kor világossá vált,hogy ez már más. Erősödtek a görcsök, és már pontosan fél óránként jöttek. Aztán ahogy kell 20,15,10 percenként. Addigra hajnali 3 lett...Mondanom sem kell nem aludtam szinte semmit . Próbáltam aludni, de mire sikerült volna, jött egy újabb fájás... Ébresztettem Apát, és indultunk. Vida doki volt ügyeletben, aki szerint alig egyujjnyi a méhszáj, és nagyon fent van. Szerinte min:12 óra. Korábban a Tóth is mondta, hogy nem lesz könnyem kicsusszanó Baba.
CTG átöltözés, aztán a Napsugár szoba. És jött a fogorvos effektus: Már elmult!!!
Jó reggel 8 lett mire újra 10, majd 5-percesek lettek a fájások. Addigra már nem láttam az álmosságtól... A CTG szerint nem voltak erős fájásaim. Szerintem igenis erős volt. De mégvalamire jó volt az a szerkentyű... Kimutatta hogy nagyon leesett a fájások alatt kicsilányunk pulzusa... Doki megvizsgált, és észre vette,hogy a törpi feje nem a méhszáj, hanem mellette kezdett lefelé jönni. Tehát a méhszáj a feje fölött van. Egy műfogással lehúzta a méhszájat... Képzelhetitek.
Ezután sem volt változás! Irány a Mütő...
Ott minden gyorsan és flottul pontosan ment. Jól összeszokott Team kezébe kerültem, és ez biztonságérzetet adott.
A dolog lelki oldalát még nem dolgoztam fel, hisz annyira természetes szülésre készültem... Majd idővel...
Már csak kicsit fáj a sebem. Van egy kicsi fájdaomcsillapítóm, aki az első éjjelt az otthonában ,három szopival végig aludta.
Néha csak nézem Őt , és potyognak a könnyeim a boldogságtól. Ti ezt bizti már átéltétek, és megértitek miről beszélek.
Szóval jól vagyunk és boldogok. Grétám most éppen az Apukáját próbálja az ujja köré tekerni édes alvásával...
Az osztályon amúgy káosz és kilátástalanság (lelkileg), de a helyzet ellenére maximális odaadással dolgoznak Orvosok,Csecsemősök, Nővérek!Még most sem bizti semmi elsejével kapcsolatban.
Mégegyszer köszi az aggódást ,és minden kedves sort.
Üdv: Egy nagyon boldog család