Sziasztok!
Hihetetlen egy héten vagyunk túl. Hétfőn kezdődött a fogzás, és hát a mai volt az első olyan nap, amiről azt mondhtaom, hogy gond nélküli. Volt magas láz, sírás, nyüszögés, nem lehetett letenni egy percre sem. A család most jól megzmosodott

Amikor meg már kinn volt a fogacska, bepöttyösödött szegénykém. És fogalmam sincs, hogy ez melegkiütés, vagy estleg valamire allergiás, bár igaz, semmi újat nem kapott. Evészetben is megint visszafejlődtünk, csak a tej volt jó, az is egészen minimál mennyiségben. Még az a szerencse, hogy most végig ölben volt, nem mozgott, így ezzel a kevés kalóriával sem fogyott le. Péntekre meg már be is rekedt a lelkem a sok sírástól, olyan nagyfiús lett így a hangja.
Kata, remélem hat a nagy nehezen megszerzett kenőcs Misinek. A gyógyszertárral én is megjártam most. Kedden kezdett belázasodni Márk, és bár volt itthon Nurofen, gondoltam nem ugrunk neki a 4 napnak gyógyszer nélkül, veszek még kúpot is. Rá volt írva, vény nélkül kapható. A gyógyszertárban meg közölték, hogy csak receptre, mert algopirin van benne. Még szerencse, hogy a családban vannak még kisgyerekek, és tőlük kaptunk az elfekvő készletekből. Szentendrén van egy gyógyszertár, amivel nekem még soha semmi gondom nem volt. Ez az, ami a központi rendelőkkel (ahol a sebészet, labor, nőgyógyászat, fülészet-gégészet van) szemben van. Van ott egy idősebb kopaszodó gyógyszerész pasi (talán ő a főnök), aki szerintem nagyon jó, a párom lábgombájára is kevert egy tuti löttyöt (elmondás után ő ajánlotta), amit sehol máshol nem bírtak utána megcsinálni, és nem a drága kencéket ajánlotta. Nekem ott mindig segítettek, ha kérdésem volt.
Nevek: Azt én sem szeretem, ha a név öröklődik egy családban. A név az olyan, ami az övé, és ne kelljen már mindenféle jelzőket rakni elé, hogy meg lehessen különböztetni a családtagokat. A pároméknál pedig ez a szokás, és olyan zavaró, hogy az apját öreg Lacizzuk, őt meg sokszor Lacikázzák még mindig. Nálam fontos volt, hogy idegen nyelven se hangozzék hülyén a név, ki tudják mondani, hiszen szegről-végről én is német származású vagyok, és szeretem azt, hogy ha bemutatkozom, akkor nem egyből az van, hogy ez a "keleti". A párom egyébként nagyon lányt akart világ életében, és már jó rég eldöntötte, hogy Akkor Noémi lesz. Fiúnevekkel aztán nagy bajban voltunk, és elég sokára sikerült döntenünk. ( A Márkot eredetileg el is vetettük, végül mégis ez tetszett meg a páromnak

)
Diploma kérdés: én ezt talán kicsit szabadabb elvűen látom, mint sokan mások. Ez nem sokkal több, mint egy papír, és a lehetőség, hogy tanulj. DE csak ezzel semmire nem lehet menni, kell hozzá a plussz, az ember. ( Aki lehet, hogy a diploma nélkül is megállná a helyét a világban). Szerintem a tanulás lehetőségét senkitől sem kell elvenni, hiszen ha valakinek van pénze, ideje, kedve, miért ne tanulhatna, ha a vizsgákon átmegy? Akinek meg tényleg van esze, az ugyis tud manapság tanulni, hiszen rengeteg lehetőség van. Igazából az szokott a diplomás képzésben csalódni, akinek csak segge van hozzá, végigjárja az 5 évet, mindent bemagol, és azt hiszi ettől majd kánaán lesz. A papír önmagában nem jogosít semmire. Tény, hogy jó nagy adag előrelátás kell hozzá, hogy olyat tanuljon valaki, amire szükség is lesz majd.
Testvérek: A gyerekek álltalában azt a példát fogják követni, amit otthon látnak. Ha a szülőknek fontos, hogy együtt legyen a család, nem állandóan mindenki a saját feje után megy, akkor nem hiszem, hogy acsarkodósak lennének a testvérek. Nálunk anyuék 4-en, apuék 3-an, anyósomék pedig 4 (+1 mostoha) vannak testvérek, szóval szép nagy a család. És mindenhol van 2 gyerek. Bár én nem vagyok olyan, hogy minden lélegzetvételről mindenkinek tudnia kell, azért jó az, ha van élet a családban, ha időnként összejárunk. Kistesó mindenképp lesz (amennyire rajtunk múlik), de hogy hány, az majd kiderül. Reni, nem vagy rossz anya, azért, mert néha nem bírod a visítást. Szerintem egyszerűen csak túl sokat vagy összezárva Petivel, jó lenne, ha néha tudnál egyedül is lenni.
Pempőzés: Már szeret rágni, illetve még csak csócsálni, és neki semmilyen darabosabb dolog nem akadály, soha nem is volt. Egyébként tényleg más az, amikor ő rakja a szájába, harap le valamiből, és azt cuppogja el, mintha egy kanállal kerül a szájába darabosabb, amikor is ő pempősre számított. Főleg ha habzsolva eszik, és azonnal nyel is. A bolti kaja azért más, mert az teljesen sima, homogén állagú és ízű. Ha többfélét összeturmixolsz, akkor is az ízek kicsit különválnak, a boltiban valamiért nem.
Katus, jobbulást neked is! Meglepődtem, hogy minden étkezés után adsz kenyeret Pannának. Milyen célból? Amúgy ti is sok kenyeret esztek? Lehet, nekem azért jut ritkábban eszembe kenyeret adni, mert én sem vagyok valami nagy kenyeres. Inkább eszi a kukorica puffancsot, vagy a kölesgolyót és társait.
Marcy, jó, hogy ti is tudtatok egy kicsit találkozni.
Örülök, hogy mindenkinek jól telt ez a hosszú hétvége. A találkozót én is várom már. Sajnos én még mindig nem tudom lekicsinyíteni a képeket, hogy fel lehessen rakni
