Társalgó főoldal » Anyaságról » Miért???

Miért érzem, hogy nem vagyok képes a második gyerek vállására?? sokszor egyetlen gyermekemtől is uyg érzem megörülők???

Saca!

Biztos vagyok benne, hogy néha mindenki érez olyat, hogy elege van mindenből, a gyerek egész nap az ő nyakán van, nincs semmire ideje.
De ez biztos, hogy csak átmenet. Én szinte egész nap egyedül vagyok a kisfiammal, férjem mikor hazajön, folytatja a munkát, olyan, mintha itthon sem lenne. Néha nálam is "kiborul a bili". Kisfiam egy éves, és az elmondottak ellenére alig várom, hogy jöjjön a következő.Hidd el, ennél nagyobb boldogság ninscen.
Szerintem fontos, hogy néha kikapcsolódjatok, mozi, színház, vacsora.Ha van rá lehetőség, aludjon a gyerek a nagyinál.Nálunk ez nagyon bejött.
Mennyi idős a gyereked?
Üdv. Rita

Szia Saca!

Csak annyit szeretnek hozzafuzni ahhoz, amit leirtal, hogyha abbol indulnek ki, hogy mennyi turelmem van az en egy szem kisfiammal, persze nem veletlenul, mert nagyon eroszakos, akkor soha nem lenne se masodik, harmadik pedig vegkepp. Merthogy ettol fuggetlenul nagyon nagy boldogsag anyanak lenni es persze en sem vagyok mindig turelmetlen. De akarhanyszor ranezek a kisfiamra es latom egyedul jatszani (en is egyke vagyok), valahogy hianyerzetem van. Legalabb egy, de inkabb ket kicsit kepzelek el meg melle. Szerintem a kisfiam is fog valtozni bizonyos fokig, mert nem azzal van a gond, hogy nem ertelmes, sot neha tuljar az eszunkon is, pedig 3 es fel eves a kis szaros.
Szoval ne aggodj, nyugodtan vallalj legalabb meg egyet, en nagyon utaltam egyedul lenni, csak ebbol tudok kiindulni, es nem akarom ezt a sorsot a gyerekemnek.

Udvozlettel Noemi

Szia Saca!

Nekem 22 hónapos a kislányom és 3 hónapos lesz a kisfiam. Sokszor én is arra gondolok, hogy minek??? és hogy mertem még egy gyereket vállalni amikor a kislány is olyan sokszor kiakaszt. De amikor este mindenki elcsendesedik akkor rájuk nézek és az jut az eszembe, hogy amilyen "hülye" vagyok fogok még vállalni gyereket hisz a sok rosszaságuk ellenére annyira drágák és aranyosak, hogy minden fáradtságot megérnek.
Az biztos, hogy az feltölti az embert ha indőnként elmegy egyedül vagy a férjével valahova az ember. Ez nálunk is bevált. Vagy hetente legalább kétszer Péter elviszi a kislányt magával délután egy 4 óra hosszára amíg bejárja az üzleteinket és akkor én teljesen fel tudok töltődni.
Nem írod, hogy mennyi idős a gyereked mert néha igazán a férjed is elvihetné valahova és akkor te is egy kicsit kikapcsolódhatnál.
Üdv. Renáta

Sziasztok!
Az én kislányom most 4 hetes, és a minap én is elgondolkoztam rajta, hogy mikor jöjjön a következő baba , még a születése előtt úgy volt, hogy a következő gyerkőc úgy jövő nyáron indulhat útnak a pocakomban – addigra leállamvizsgázok – de most nem tudom, hogy jó lenne ez így. Nálam is hasonló a helyzet mint Ritánál, a férjem későn ér haza, sajnos kevesebbet tud velünk lenni, mint szeretném. Renáta! Ti szándékosan terveztétek így, hogy ilyen kicsi a korkülönbség a két baba között? Írj az élményeidről! Egyáltalán mennyi az az optimális idő amit várni kell a két baba között, s most nem az egészségügyi oldalára gondolok elsősorban. Én nagyon szeretnék több gyereket és érdekelne azok véleménye és tapasztalata, akik több kicsivel vannak otthon!
Sziasztok!
Orsi

Szia Orsi!

Az én lányaim között 26 hónap korkülönbség van. És én nyugodt szívvel állíthatom, hogy nálunk ez ideális. Amikor a nagyobbik másfél éves volt, akkortájt fogant meg a kicsi. Szerintem ez amásfél év kell ahhoz, hogy eröt gyüjtsél az újabb várandósághoz, egy másfél éves gyerek ha úgy van szoktatva, egészen jól elbandukol a lábán, nem kell emelgetni, cipelni. Pedig mi a játszótérre naponta kétszer is gyalogoltunk tizenot percet. Most a Linus két és fél éves múlt, és nagyon önálló, szerintem sok háromévest is lekörözne. Szeptembertöl megy oviba, addigra mar teljesen megszokja azt, hogy nem egyedül birtokol minket, igy aztán szerintem az ovibaadással sem lesz különösebb probléma. Most már kezdik élvezni egymás társaságát, a féléves Eszter szinte rosszul van, amikor nincs a Linus a látóterében. És sok ismeröstöl halloottam, hogy késöbb, amikor összenönek, még jobb lesz. Az én véleményem hogy bár mi igazából már elöbb szerettük volna a tesót, de örülök, hogy igy alakult.
Jó tervezgetést, Móni

Én mindenképpen szeretnék tesót a lányomnak, aki 5 éves lesz, de most még nem érzem elérkezettnek az idot. Így maximálisan boldog leszek majd, ha újból önszántamból maradok ki a munkából, szinte felüdülés lesz a GYES a sok hajtás után, biztos munkahelyi és anyagi háttérrel. A lányom nagy lesz, érteni fogja a történéseket, mindent meg tudunk majd beszélni. Nekem ez megfelelo így. Én el nem tudtam volna képzelni a kis korkülönbséget, a GYES betegségek sorát, az utazások kínját több kicsivel a cseppet sem megérto társadalmunkban stb. Ebbol is látszik, mennyire nem vagyunk egyformák Úgyhogy én azt mondom, csakis akkor szabad gyereket vállalni /akárhányadikat/, ha vágyik rá mindkét szülo.

Sziasztok!
Abban egyetértek, hogy csak akkor szabad gyereket vállalni, ha mindkét szülö vágyik rá, de abban nem vagyok biztos, hogy a nagyobb korkülönbség jó. Nekem sajnos még nincs gyerekem (az elsö most van folyamatban), de mi hárman vagyunk testvérek 5-5 év körkülönbséggel, ami szerintem nagyon rossz volt! Állandóan veszekedtünk, én (a legidösebb) már az elsö hugom születését is trónfosztásnak éreztem, a másodiknál pedig hónapokig haragutam az egész világra! A mai napig sincs meg köztünk az a jó testvéri viszony, mint a barátnöm és 2 évvel fiatalabb huga között! Talán ehhez az is hozzájárult, hogy nekem kellett vigyáznom rájuk, és attól kezdve, hogy az elsö hugom megszületett nem mehettem egyedül sem a nagyszülökhöz, sem táborba! Szóval sok függ a szülöi hozzáállástól is, de én is a kisebb korkülönbség mellet vagyok, már csak azért is, mert igy csak egyszer esik ki az ember a munkából, bár hosszabb idöre.
Mindenesetre megfogadtam, hogy én igyekszem nem rásózni a nagyobb tesóra a kicsit!
Bocs, hogy ilyen hosszúra sikerültem!
B.Orsi

Sziasztok!

Én és a nõvérem között 4.5 év van, és kb. 8-9 éves koromtól kezdve -amikor megjött az eszem, és nem ugráltam úgy, ahogy õ fütyült - állandóan veszekedtünk.
A gyerekeim között két év és két hét a korkülönbség, a második eresztés mindjárt két gyerek, azaz köztük meg 1 perc a korkülönbség.
Tapasztalatok: nagyon jól eljátszanak egymással, és érdeklõdésük, játékaik stb szempontjából totál jó ez a korkülönbség. Nehézségek: hát mival másodjára ketten voltak én az egy kicsi meg két pici esetet próbáltam. Ez egyfelõl elég nehéz volt (közlekedés pl), de végül is nem volt megoldhatatlanul nehéz (az ikrek 22 hónapos kora körül már egész napos gyaloglós pl. Gellért-hegy, Állatkert kirándulásokat lehetett velük csinálni nyugisan (gyalog)). Viszont: õk is veszekszenek, már most, sokat. De remélem kinövik.
A nagy korkülönbség a mama szempontjából val. tényleg jobb, könnyebb, a nagy is többet tud segíteni, viszont ebben az esetben a nagy számára a kicsi biztos, hogy nem játszópartner lesz, a nagy inkább pótmama szerepet kap. Ha ez tetszik neki, akkor oké, de félõ, hogy többször szakad rá ilyesmi, mintsem õ szeretné.
Ildi

Orsi én is igyekszem majd elkerülni a "rásózást" a nagyobbra, annál is inkább, mert nem ő akarja majd a testvért, hanem a szülei akarnak még egy gyereket. Abban gondolom egyetértünk, hogy testvér nélkül felnőni nem jó. Az viszont, hogy mikor jön a tesó, sokösszetevős dolog. Nekem nem volt stabil állásom, ezért nem vállalhattam volna még akkor sem második gyereket, ha rögtön akartam volna. Aztán amikor összejött egy jó állás, akkor öngyilkosság lett volna kilépni. Mostanra bedolgoztam magam és remélem, hogy sikerül majd jól kezelni a nagyobb korkülönbséges helyzetet. Én mindenesetre nagyobb kedvvel fogok újra itthon maradni, mint akkor, amikor már hónapok óta be voltam zárva a pisi-kaki-evés-alvás körforgásba. De mondom, nem vagyunk egyformák, mert van, akit ez nem terhel le annyira, mint anno engem. Bár én eleve jobban tudok bánni az értelmes leánykámmal, mint egy csecsemővel.

Sziasztok!
Mar regi babanetes vagyok, de meg csak most tevedtem eloszor ide. Hadd osszam meg veletek en is a velemenyem. En egyke vagyok, es batran merem allitani, hogy az egykenel minden korkulonbseg jobb! De idealis nincs! Ezt mindenkinek maganak kell eldonteni. Ha minden jol megy, akkor a kisfiam 5. szulinapjan fog szuletni a kisteso. Eredetileg meg nagyobb korkulonbseget terveztunk, kizarolag az anyagiak miatt(most nem reszleteznem), de szerencsere ugy alakultak a dolgok, hogy mar most johet a teso. DE en mar ugy ereztem, hogy 4 evesen is johetett volna, de a 3 evet meg nem tartottam szerencsesnek. Tehat nagyon sok mindentol fugg, hoyg kinek mi az idealis. Es szerintem a kis korkulonbsegu tesok kozott is lehet ugyanolyan rossz viszony, mint amit B.Orsi irt, es lehet jo is. Sok minden a szulon mulik szerintem! Sot talan majdnem minden!
Moni

Sziasztok!
Sokaig nem is gondoltam masik gyerekre, de most, hogy mar a lanyom 11 eves elmult es en meg csak 30 vagyok ismet pelenkazni fogok a tervek szerint.
Termeszetesen neha pillanatokra engem is elfog a ketseg. Hiszen ez a gyerek ennyi ev utan majdnem olyan lesz, mint az elso. Es talan most, hogy ennyi evet dolgoztam majd jobban is esik otthon maradni es babazni egy kicsit. Eloszor gondolkodtam en is a nagy korkulonbseg problemajan, de ma biztos vagyok hogy mindegy mikor, de mindenkinek kell egy teso.

Sunflower

Kedves Sunflower!

Szerintem jól döntöttél! A legfontosabb, hogy vágyjál a babára, a korkülönbséget tekintve meg szerintem nem létezik abszolút ideális és egyetlen legjobb korkülönbség. Mindegyiknek van elõnye-hátránya is. Én azt tervezem, hogy 35-36 éves korom környékén szülök majd egy harmadik gyereket is, így aztán a nagyfiam és a harmadik gyerkõc közötti korkülönbség is lesz vagy 9-10 év.

Sok sikert és boldogságot kívánok!

Üdv: Krisztina

Kedves Sunflower!

Csatlakozom Krisztinához, jól döntöttél. Gondolj bele mennyi mindent adhat majd a Te kislányod a kistesónak és Neked is lesz segítséged, mert biztosan segíteni fog a lányod szivesen. Én is úgy tervezem, ahogy Krisztina, a harmadik bébit 36-37 éves korban.

Szia:

Geri

Sziasztok!
Koszonom a batoritast (mikor elfog a ketseg gyorsan ratok gondolok babanetesekre, es mar el is illan minden ketseg). Egyebkent mar nagyon izgatott vagyok, mert ismet atelhetem azt a boldogsagot, amit a kislanyom adott es ad a mai napig. Egyebkent tenyleg szerencsesnek mondhatom magam, mert a lanyom legalabb annyira szeretne ezt a tesot mint en. Biztos vagyok benne, hogy nagy segitsegemre lesz, persze semmikepp nem szeretnem ot terhelni a babaval. Szeretnem, ha ez inkabb orom lenne neki, mint nyug.
Addig is mindennap benezek ide, elolvastam mar majd az osszes rovatot. Nyomon kovettem itt nehany baba szuleteset, mint peldaul a tiedet Geri. Es mikor mar nekem is pociban lesz a baba (remelem mi hamarabb osszejon ez a kis aprotalpu)valoszinuleg megtobbet talalkozunk itt, mert hat biztos rengeteg kerdesem lesz.

Mindenkinek minden jot
Sunflower

Kedves Sunflower!

Szorítunk neked!

Üdv: KRisztina

Kedves Pethes Ildi!
Nálunk is két év,két hét van az első két gyerek ,és 6 év lesz a harmadik és a középső között.Nem volt könnyű az 1. év két pelenkás, babakocsis lurkóval,de megérte, mert hamar összenőttek annak ellenére, hogy fiú-lány páros.
A két év korkülönbséggel tervezett harmadikra viszont csak most tudtuk elszánni magunkat fáradtság miatt.A férjemet így is győzködni kellett, bár már boldogan várja a kicsit.
Nem lehetett könnyű neked sem , főként ikrekkel...
Sok boldogságot kívánok gyerekeidhez!!
Szia: Saci

Köszönöm Saci!

Én most néha azon töröm a fejem, hogy belekezdjünk -e még egyszer az egészbe, egy negyedikkel. Egyelõre az észérvek gyõznek.
Ildi

Kedves Sunflower!

Sok boldogságot így előre is az APRÓTALPUHOZ. Várom a jelentkezésedet.

Puszi:

Geri

Szia Ildi!
Már most azon töröm a fejem, hogy kellene a harmadik picinek is egy korban hozzáillő testvér.De a férjem nem akar hallani sem róla!
Persze én most azt kívánom, először ez a terhesség végződjön rendben.
Szia:Saci

SAci!

Ha jól saccolom, eléggé egykorúak a gyerekeink. Nálunk 93.06. és 95. 07. Ha az ikrek csak egy lett volna, mostanában jönne a harmadik. A nõvéremnél is ilyesmik a korok, 7 éves a nagy, 5 és fél a második és 4 hónapos a kicsi. Csak az a baja, hogy a kicsivel nincs egy korban senki, kivel fog majd játszani. Elképzeli, hogy mire ennyi meg ennyi lesz, mennyi lesz a másik kettõ (pl. 7 a kicsi 14 a nagy, hát tuti más érdeklõdésük lesz), most õ is úgy kezd lenni, kéne neki majd még egy tesó...
Ki tudja, párod majd megbarátkozik még a gondolattal talán!

Ildi

Sziasztok!

Csak most találtam ide a topicra. A saját gyermekek korkülönbségéről sajna nem tudok mit mondani (első babámat várom, aki valószínűleg egyedül is fog maradni sajna, ugyanis ő lombikbébi), de mint nagy korkülönbséggel rendelkező testvér elég sok mindent tudok mondani. Nővérem 8 évvel idősebb, öcsém 11-el fiatalabb. Tulajdonképpen mindhárman egyedül voltunk gyerekek. A nővéremmel közel akkor kerültünk egymáshoz amikor már én is viszonylag felnőttem. Az öcsém pedig még néha mindig olyan mintha a fiam lenne. Pl. egy csomó dolgot inkább velem beszél meg mint anyuékkal. Szóval amikor még nem tudtuk, hogy nálunk csak a lombik segíthet én mindig úgy gondoltam, hogy a gyerekeim között max. 2-3 év lesz (azért én még mindig reménykedem egy esetleg majd spontán sikeredő tesóban).

Sziasztok
Katus

Nézzétek meg az EGY KICSI MEG EGY PICI topicot!

Katus!

A házunk tervezõjéék akkor várták a lombik babájukat, mikor tervezte a házunkat. Vagy tán akkoriban született, mindegy. A lényeg: azóta van egy spontán babájuk is!
ILdi

Ildi!

Köszi a bíztatást, remélem mi is így fogunk járni.

Szia
Katus

Névtelen!
Hol van?

Bocs, megvan...

Kedves Katus 27!
irtam neked is a friss kismamák rovatba, ott van egy Katus , de O más számot használ, nem tudom, azonosak vagytok-e. Ha nem, kérlek olvass már el ott, mert egy gyogyszerrol érdeklodom ,amit Te is szedtél. Koszonom: Judit