2007.02.06 17:34
Szerző: grillázs
Cseka! Sok sikert!
Lányok, ha valaki a Jánosba készül, szóljon bártan, sajna tudok tanácsot adni. Mondjuk én a nőgyógyászaton voltam - egy emelettel a szülészet felett, de tudok mit mesélni...
Azt nagyon durvának tartom, hogy elektromosan irányítható szalagfüggöny van a szobákon, de sajna klotyópapír nincs...
és még egy durva élmény: evőeszköz sincs.
Kihozták az ebédet és néztem, hogy vajon mivel egyem meg... nővérke közölte, hogy miért nem gondoltam rá. Mondtam neki, hogy kb ötévesen voltam utoljára kórházban, a János Kórház honlapján meg nincs ez feltűntetve - pedig eskü elolvastam...
A kaja iszonyat, ha valaki rákényszerül, akkor a férje - párja készüljön rá, hogy napi kajabevitel van. Az étel szó szerint ehetetlen. Volt olyan leves, hogy egy 78 éves nénivel próbáltuk megfejteni, hogy az milyen leves, de nem sikerült. Persze egyikünk se ette meg. Első nap még hős voltam, de második nap már könyörögtem a férjemnek, hogy hozzon be egy kis kaját.
És itt jön be az egész kórházi napidíj, vizitdíj, meg minden problémám. Én eskü - még ha nehéz is lenne - fizetnék napi akár 5000 forintot is, de tessék ehető kaját hozni, nem távozáskor cserélni a lepedőt, meg ilyesmi.
Én négy napot töltöttem benn, megműtöttek, nem is volt kis műtét, de négy nap alatt egyszer sem cserélték alattam az ágyneműt. Infúzióval meg ugye nehéz ágyneműt cserélni.
Bocs, hogy leírom, de bárki oda kerülhet - laparósok is, mint írtam volt szobatársam aki emiatt volt ott - és hát szörnyű ami ott van. És még egy tudnivaló: Dévai tutira megy, a nővérek szerint "túlfekteti" a betegeket. Én is előbb mentem haza, mint javasolta, de már nem bírtam. De megbeszéltem vele. Két alternatívát ajánlott. Az egyik amit ő javasolt, a másik amit ha nagyon erőszakos lennék. Nekem mindkettő soknak bizonyult, de az erőszakos verzióba belementem. Utólag tudom, régen 10 napot feküdtek ezzel kórházban legalább. Én eskü benn maradtam volna, ha rendes a kaja és legalább egy tv, vagy társalgó van.
A nővérek nagyon rendesek és egy-két doki kivételével mindenki nagyon rendes, segítőkész meg minden. Ráadásul ha Dévai-beteg vagy, az egyfajta rangnak számít ott. Engem ő műtött, de még másnap is megjegyezte a viziten az előadó orvos, hogy ez az ágy dévais beteg... még a szobatársak is szóvá tették.... (mondtam is, hogy ennyi protekció csak jár...)
Szóval nem kívánom senkinek, de ha valaki a Jánosba készül, akár csak egy laparóra is, akkor forduljon hozzám bizalommal!
Egyre kevésbé tudom, hogy tegnap mit bénázott az asszisztensnő... Kettőt klikkelt, és utána nem tudtam tovább nyomni, a nőci tegnap meg addig nyomta, amíg az ujja be nem kékült, aztán csodálkozott, hogy nem megy... És neki nem is klikkelt szerencsétlen toll... A fecskendős szurit a párom töltött belém, az én kis hősöm!
