Ewa, örülök, hogy megvígasztaltalak! Kis öröm is öröm, ugye?

Én amúgy nem is számítottam arra, hogy simán átvészeljük az első éveket. Tudod, én is ilyen voltam, és hát állítólag...amilyen az anya volt ilyen idősen, olyan lesz a babája is.
Már a kórházban is sokat ordított, és olyan decibellel, hogy még az orvosok is meglepődtek.
De napközben egy nyugodt, kiegyensúlyozott kiscsaj, úgyhogy nincs egy szavam se. Eszik rendesen, nem válogat, mindent megeszik, erre sincsen gond.
Hexe, ezen a fogzáson most én is meglepődtem! Még nemrég írtam, hogy még csak nem is kemény az ínye. Aztán egyszercsak keményedett, 2 nap múlva meg már fehéredett is, aztán kint volt az egyik, meg a másik. A védőnő kérdezte, nem jön-e máshol is, mert ilyenkor beindul. Megnéztem, és hát tényleg jön a következő. Szegénykémet sajnálom, dehát túl kell élni ezt is. Adogatom neki a kulcsokat, azt imádja rágcsálni.
Amúgy én is azt hallgatom már 3 hónapos korától kezdve, hogy biztos azért nyűgös, mert jön a foga. Már sokszor az őrületbe kergettek ezzel a fogzással. És mikor jött ki az alsó 2? Hmm? 7 hónapos korában.
Úgyhogy ne kérdezd, mi a normális, nem tudom.