sziasztok,
Macs,
ime, itt vagyok ÉN! Én beadtam, és nem bántam meg...mondjuk testvérféltékenység lett, de nem ettől, hanem attól ,h én, mint SZÜLŐ, ezt rosszul kezeltem...
de nekem igy volt jobb, és emiatt a gyerekemnek is igy volt jobb...most Igit is be fogom adni bölcsibe, de nem a kistesó miatt.
most már megtanultam 2 gyereket szinkrón nevelni, igy úgy gondoltam, nem okozna gondot, ha Igi itthon maradna, de sajnos máshogy alakultak a dolgok...
viszont, sajnos, én meg államiba nem tudnám beadni, de ismeritek ezt a fóbiámat...
egyébként én tényleg azt vallom,h egy gyereknek sokkal jobb egy kiegyensúlyozott anya napi 6 órában, mint egy idegbeteg egész napra...
és az sem megoldás, h gondolkodj előre, mert sosem tudhatod, h milyen anya leszel. Én pl. minimum arra számitottam,h tökéletes leszek...
ehhez képest meg a valóság eléggé aggasztó...
persze, megállhattam volna egy gyereknél, de arra gondoltam, h ketten talán könnyebben megbirkóznak majd a gondokkal...
nos, és a harmadik...ő azért jön,h megszüntesse a testvérféltékenységet...

drága R. Jenő mondta,h a sok testvér a legjobb ellenszere a testvérféltékenységnek...
más:
ma végre eljutottam védőnőhöz, és hiszitek vagy sem, tök jó volt...

dumáltunk, mondott egy csomó fontos dolgot, megmérte a súlyomat, megmérte a vérnyomimat, és engedélyt adott a kávézásra, mert 85/60 volt...
megtudtam,h ki a jó dokinéni a Kökörcsinben, de elfelejtettem a nevét, mert vmi bonyolult vezetékneve van, asszem T betűvel/hanggal/fonémával/stb kezdődik...
és azt mondta, érdemes lenne visszamennem dolgozni arra két hónapra...most meg is kérdezem az illetékest...
no, eldugulok, legyetek jók, élvezzétek a napot!!!!!!!!
hugs and kisses