Ma voltunk a nagypapám temetésén(
), és Ádámot is vittük. (Noémit nem.) Kicsit féltem, mert nem tudtam, hogy hogyan fogják fogadni, hogy egy pici babát ilyen helyre viszünk, de ez van, nem tudtunk mást csinálni. Szerencsére senki nem nézett ferde szemmel ránk. Különben nagyon jó fiú volt
. A szertartás elõtt megdzoptattam az autóban, és aztán végigaludta az egészet a babakocsiban. Persze a ravatalozóba nem vittük be, de nem is lett volna hely. Mikor vége lett, felébredt, újra szopi az autóban. Utána a közeli rokonsággal valami pici étterembe mentünk. Itt kicsit gáz volt, mert nem tudtam hol szoptatni. Mikor Ádám újra álmos lett, bementem vele a mosdóba, és állva megszoptattam. Gondolhatjátok, milyen mutatvány volt a kisfiam paramétereivel
... De szerencsére szépen elaludt, csak az volt a baj, hogy nem volt hely a babakocsinak, így a karomban aludt, ami majd' leszakadt. De végülis nem volt gond, minden simán ment. Csics!
Tényleg menj el valahová! Lehet, hogy egy kis séta is használ. Én mondjuk nem vagyok egy menõkés fajta, de ma nagyon jó volt, hogy a temetés után kicsit elmentünk a férjemmel meg a tesómmal és a barátjával vásárolni. Csak két óra volt az egész, addig Anyu vigyázott a gyerekekre. Õ is szívesen csinálta, és mi is kicsit felszabadultunk.
Képzeljétek, Ádám az elmúlt éjszaka 2 óránként kelt fel

! Nem tévedés, tényleg vigyori pofát láttok, ugyanis nem óránként volt riadó, hanem "csak" kétóránként.
Most megyek, mert hosszú az éjszaka, hátha sikerül ma is picit többet aludnom.
Panda



















