Halihó!!!!
Először is sok boldog szülinapot Ábelnek, és én valahol lemaradtam, már másfél fog
És boldog Barbi-napot!!!
Nem nagyon tudtam visszaolvasni, de láttam, hogy nagyon sokan gondoltatok ránk, nagyon-de-nagyon jól esett
És most aki nem bírja az ömlengéseimet, ugorja át

:
Itthon csudajó, minden olyan rózsaszínű, amilyennek szerettem volna. A szülés előtt igazából úgy gondoltam, hogy nem lehetek telhetetlen, ha valamit kívánhatnék, az nem a gyors szülés lenne, hanem hogy pozitív élményként éljem meg, amiről már annyit olvastam, és úgy vágytam rá!!!! Nagyon örültem Bazsónak is, de akkor nagy volt bennem a csalódottság, nem ezt az élményt vártam, és emiatt nagyon nagy bűntudatom volt, hogy akkor én nem is vagyok igazi anya! És úgy irigyeltem azokat, akik egy nagy rózsaszín felhőben lebegtek szülés után! Én csak vánszorogni tudtam, és sajnálni magam! Tudtam, hogy alapvetően nekem kell változni, de jól tettem, hogy másik segítőtársat választottam. Most nem akarom újra felhozni a válasszunk-e szülésznő témát, de űgy érzem, a Gabi egy igazi BÁBA!!!! Olyan akit a Bába válaszol, vagy a Születés művészete alapján az ember elképzel magának, de tudja, hogy ilyen nincs igazából. És én mpost megtapasztaltam, hogy igenis van! A legnagyobb élmény az volt, hogy igazi szülőcsapatot alkottunk négyen, a dokibá a Gabi a párom és én, és persze Panna, aki aztán nem siette el a dolgokat, megfontoltan jött erre a világra, mintha sejtené, hogy annyira nem békés idekint, mint a mamapociban

Mindannyian nagyon megdolgoztunk ezért a gyerekért. Csütörtök hajnal óta voltak jósló fájások, amik annyira jóslók voltak, hogy el se múltak

Nem akartam írni, mert tudtam, hogy ez még csak a kezdet, és fel voltam készülve, hogy akár napoki is eltarthat! Úgyhogy este még palacsintát sütöttem, néha összegörnyedve, De fincsi lett! Aztán estére már éreztem, hogy durvul a dolog, éjszaka nyákdugó el, és szóltam a férjemnek, hogy aludjon nyugodtan, ne állítsa be auz órát, másnap úgysem megy dolgozni, mert B-vel már így nem bírnék ki egy napot! Másnap már a nővérem is itthon volt velünk, masszírozták a derekamat felváltva, és próbálták B-t lefejteni rólam

Sajnos végig rendszertelenek voltak a fájások, ezért nem is mentünk be a kórházba, de tartottuk a kapcsolatot a Gabival, és este amúgyis mentünk volna NST-re. Este megnézett, hát a méhszáj még mindig csak 1 ujjnyi, de a méhnyak elvékonyodva. Bíztatott, hogy micsoda jó hírek, menjünk haza, próbáljak pihenni

. Éjszakára nagyon bedurvult a helyzet, csöndben már nem is bírtam ki a fájásokat, és be is sűrűsödtek 2-3 percesekre de továbbra is rendszertelenek voltak. Azért mentünk be a kórházba, mert féltem, hogy B felébred a vajúdásre, illetve meg kellett kapnom az antibigyót is. Alig tudtam bemenni!!!!! Kórházban is párszor összeroskadtam! Eredmény: bő 2 ujjnyi méhszáj! Hurrá

Haladunk!!!!!
Ikeaszoba, átöltözés! Na és akkor jött a csoda! Sarokkád gyertyafény zene, illóolajok! Én ezeket nagy külsőségeknek tartottam, nem is készültem rá, de a Gabi igen!!!! Adagolta a homeós bogyókat, kérdezte mia jó nekünk, szuper volt. Aztán behívta dokibát, mert úgy érezte, mindjárt szülünk! Dokibá szerintem 4-kor már bent is volt. Na és itt a kérdés, mia fenét csináltunk akkor fél 11-ig
Szóval nem volt se rövidebb, se könnyebb, mint az első, de csodaszép élmény volt! Volt, hogy a dokibá tartott, a Gabi masszírozott, bíztattak, hogy mindjárt meglesz, hihetetlen erő van bennem, és én mit tehettem volna, elhittem nekik, és sikerült! Nagyon nehezen bújt ki, már felvettünk minden létező pozitúrát, szülősámli, négykézláb, lógtam a dokibán és Tomin egyszerre, mondták, hogy akár a kádban is szülhetek. Próbáltuk megtalálni, ami Pannának a legjobb, és végül a franciaágyon jött a világra! Csodálatos volt!!!!!! Amikor megszületett a fejecskéje, és én is láttam, akkora erőt adott! Pislogott bele a nagyvilágba, miközben még félig bennem volt!!!! És hogy mindannyian mennyire örültünk Neki! Mintha mindannyiunk közös gyereke lenne!
Sikerült a gátvédelem is, de nem gondoltam volna, hogy az ennyire nagy többletmunkával jár

De szerencsére nem kellett varrni, és pár órával a szülés után már törökülésben szoptattam az ágyamon, ami számomra teljesen hihetetlen, B-vel még 2 hétig csak lukas párnán tudtam ülni, de azt is előtte 10x meggondoltam!
A lányom igazi békében született meg, remélem, sikerült ezzel kárpótolnom, amiért nem tudtam a kezdetekben úgy örülni neki, ahogy kellett volna! A hasamra tették, nem szívtak le róla semmit, nem jöttek be csecsemősök, hagytak minket örülni, ismerkedni, dokibá fotózott, még a telefonjával is! Amikor már nem pulzált a köldökzsinór elvágtam. Azért én, mert Panna úgy lekakilt, ahogy fogtam a hasamon, hogy tiszta kaki lett a kezem, és azzal nem tudtam volna tartani a kamerát

, így a párom kamerázott. Aztán Gabi hozta a kiskádat, lerakta mellém az ágyra, és ott fürdették meg Tomival Pannát. Aztán besurrant egy csecsemős egy ruhával, lemérte, és ki is húzott. Engem lemosdatott a Gabi, és végre összebújhattunk, szoptathattam, és Panna el is szundított....
Mindig erre az élményre vágytam, bár nem volt könnyű! Nehezebbnek éreztem a fájásokat, mint B-vel, talán mégis hatott az akkori fájdalomcsillapító, de ha tehetném, most sem kérnék! Semmit!!!! Se oxitocint, se EDA-t, se semmit! Hiszem, hogy ezért sikerült így megyszülnöm. És ami hihetetlen, hogy két szobával arrébb mennyire másként alakultak a dolgok.......De azt is hiszem, hogy kellet az a másfél évvel ezelőtti élmény ahhoz, hogy ezt értékelni és elfogadni tudjam.
Hú, ez nagyon hosszú lett és ömlengős, és tudom, hogy mostanában nem divat ide szülésélményt írni, főleg nem ilyen résletesen, de Veletek mindenképpen meg akartam ezt osztani, főleg azért, mert most sokan álltok egy (remélhetőleg) ilyen csoda előtt, akik pedig túl vannak rajta, talán nosztalgiáznak egy kicsit.....
A kórházról: a szülés napján babfőzelék volt
különszoba nem sikerült, tehát spóroltunk

Ez csak azért volt rossz, mert Tomi nme tudott besurranni, és ez hiányzot, de egyébként nagyon jól éreztem bent magam, pihengettem, és ismerkedtem az én nagylányommal. Egyedüli kellemetlenségem az elég erős utófájások, de ez így a jó, elfogadom!
Vasárnap estére beindult a tejcsi is, ennek nagyon örültem, másfél nappal a szülés után, viszont az én kiképzett cicikém azért fájdogál
Csesemősökkel nem igazán kerültem kapcsolatba, vasárnap bevittem Pannát fürdetni, de végig ott voltam, hétfőn pedig a folyosón tologatva beoltották. Aztán dokibának mondtam, hogy mennék, ő odaszólt a csecsemősöknek, hogy engedjenek haza

Csütörtökön megyünk vissza, most egyedüli aggodalmam, hogy be ne sárguljon, szoptatok is ezerrel!
B nagyon örült a Pannától kapott autóknak

Miután szopizott el is fogadta, hogy Panna is szopizik! Simogatja, hozzábújik, mutogatja neki az új játékbuszát, én meg fotózok ezerrel! És mivel nagyon be van durranva a cicim, és Panna nem tudja még kiszívni, így néha mellrepattintom, és ő örül ezerrel, legalább jut egy kis tejcsihez. Persze tudom, a féltékenységi jelenetek csak ezután jönnek majd, de most nagyon szuper minden, Tomi is itthon van, kár, hogy nme maradhat így örökre.