Belekezdek, bár nemsokára itthon lesznek a nagyok:
Január 2-án du. 6 órakor épp az aznapi kivizsgálások ill. a programozott császár időpontját szerettem volna megírni nektek (már majdnem befejeztem), amikor úgy éreztem, hogy valami folyik. Futás a wc-re - vérzek. Nem pánikoltam be, hisz Dórával is így kezdődött a szülés, ráadásu pár órája vizsgálták a babákat, és mindent rendben találtak. Gyorsan felhívtam a dokimat és örömmel vettem tudomásul, hogy ügyeletes, nem kell őt a kórházba csődíteni. András hipp-hopp összepakolta a lányokat, átvitte a szomszédba őket, és pár perc múlva már úton is voltunk. Mire beértünk a kórházba, már elő is készítették a műtőt. Gyors betegfelvétel, rövid ctg és kivizsgálás, spinális érzéstelenítés, majd 8.20-kor megszületett Eszter (2250g/50cm), papír szerint 8.22-kor, de valójában csak 8.30-kor pedig Luca (2450g/51cm). A vérzés Luca részleges lepényleválása miatt történt, a doki szerint nem bírta volna ki reggelig. Egyébként nagyon nehezen szedte ki őt, teljesen beékelődött a májam, lépem és a beleim közé. Eddig minden gyors és szép volt, leszámítva, hogy tehetetlenül feküdtem a műtőasztalon és csak egy-egy pillantást vethettem a lányokra, de vigasztalt, hogy András mellettük van. Viszont a következő pár nap borzasztóan telt...
Itt most fébe hagyom, mert hazaértek az ovisok.
Bori
