Hello!
Kóbor,
örömmel adok neked igazat

csak Lillust néha muszály sÍrni hagynom, mert tökegyedül vagyok és bár akkor csinálom a dolgaimat,mkor alszik, néha felébred közben és ha pl. már csak pár vasalnivaló pelus van,azt még befejezem, vagy a kajálást, mert mikor azt is teljesen elhanyagoltam, pár kekszen éltem egész nap, akkor a tejem is apadni kezdett.
bár ezt szerintem inkább anyósnak köszönhetem, mert most, hogy tudom, megint jönni fog nemsokára







megint tiszta ideg leszek, ha eszembe jut...
nekem meg ezt kéne megtanulnom elfogadni, hogy anyós is a babám rokona és "joga van" látni az unokáját...és igaz,már majdnem 2 hónapot megúsztam anélkül, hogy a babához nyúlt volna, de már nem nagyon tudom tovább halogatni

előbb-utóbb muszály odaadnom


Ma olyan kevés az ember az utcán és nincs olyan hideg, hogy beöltöztettem szegény pityergő Lillát, aki szerencsére már a pólyában elaludt és kivittem őt sétálni, szerencsére még a boltot is megjártam vele, csak hazfelé kezdett el sÍrni megint
Tegnap:
én a konyhában bőgtem,mert Lilla idebenn sÍrt a szobában


rohadtsz@r volt


hagyni..
nem aludt el és még halálra is rémisztette, hogy eltűntem,
mert amikor megfürödtem és kivettem, hogy megnyugtassam, ugyanis már nem bÍrtam tovább, akkor szegény csak a kezemben akart lenni és nem akart lecuppanni a ciciről, két órán át próbáltam kicselezni, de mindÍg felébredt és csak ez nyugtatta meg -gondolta amÍg a cickó a szájában van, addig biztos nem mehetek el sehová



...
de már annyira kész voltam,hogy féltem, hogy rádőlök

és megint sÍrtam és átmentem a páromhoz, de csak 5 percre, mikor visszamentem, akkor elaludt a pici, erre barom pár nem csukta be a budiajtót és a wcöblÍtéssel felkeltette...gondoltam kinyÍrom, de túl fáradt voltam...aztán lefeküdtem Lilla mellé és fogtam, és elaludtunk.
02-től reggelig 3szor szopizott.
szegény reggel a gripe watertől, ami egyébként segÍtene a hasfájáson megint hányt egy jó nagyot, ezúttal a legtöbbet a takaróm-ami szintén gyapjú,nem lehet mosni...-kapta
de most még várok egy keveset ezzel a szoktatással, Így is minden napot szinte mi csak túlélünk, mert olyan hasfájós és tényleg szegény pici manónak csak én tudom jobbá tenni picit a rohadék görcsöket!
rég fájt a hasam-koppkoppkopp-de tudom, hogy iszonyú érzés
mjd ha elmúlik a hasfájás, akkor próbálok regulázni.
hétfőn megyek is a homeos bigyók után érdeklődni!
de ha ezek bogyók, azt hogyan eszi meg a csecsemő????
Megann,
komolyan, hidd el, nem a tej a legfőbb tápláléka a babának!
a te szereteted a legfontosabb neki!
olvastam egy esettanulmányt,hogy mennyire életet ment a szeretet!egy kicsi pár napos babát csak gépek tartották életben és le akarták őt már kapcsolni, mert nem volt életképes, és egy doktornő leoltotta a neonfényt,kevesebb világÍtást csinált, kivette az inkubátorból és magához ölelte, énekelt neki, ringatta és megetette, és a baba sokkal jobban lett és végül életben maradt ezzel a szeretet-terápiával
hidd el drága Megann, hogy csak ez számÍt, hogy törődsz Lénácskával és imádod!
Lillácskának mikor hazaértünk, megint fájt a poci, de simogattam, dédelgettem, aztán hasra tettem, simiztem a hátát és elaludt szerencsére. most aranyosan alszik a kiságyban

máshol nem merném hasra tenni..