Sziasztok, gyorsan jövök, míg Rugó alszik.
Emese, ezt a hírt tőled hallottam, mert ez volt ma az első oldal, amit betöltöttem. Aztán megnéztem az indexet. Szegény

Bár nem hiszem, hogy az utóbbi években teljesen normális volt, de pár számot nagyon elkapott, az már biztos...
Írok rólunk, aztán visszaolvasok.
Szóval tegnap egy órakor Rugó felkelt. Na jó, ébresztettem. Adtam neki enni, és rohantunk az egyetemre. Persze út közben nagy dugóba keveredtünk valami útfelújítás miatt, az egyetem előtt meg kerékbilincseztek a rendőrök, szóval majdnem elkéstem.
A lényeg, hogy megy még kari szinten a huzavona, hogy megkapja-e az intézet a státuszt. Ha megkapja, akkor vsz. az enyém. Ha nem, akkor marad a fősuli. Jövő hétre ez eldől. Ma az egyik oktató ismerősöm beszerzi a friss infókat, estére, lehet, okosabb leszek.
Közben G. megjavított egy gépet a tanszéken, ha már úgyis arra járt (intézeti informatikus ott másodállásban). Rugó persze ott produkálta magát az irodában, nyitogatta a mikrohullámú sütőt, egy bögrét pakolt bele vízzel és be is kapcsolta

Meg büféztünk.
Aztán Gábornak munkaügyben bankokba kellett mennie, mi meg az okmányirodával próbálkoztunk. Hiába, mert állítólag annyi útlevélkérelem van, hogy csak időpontkéréssel és talán szerdán lehet elintézni

Azt hiszem, hétfőn felülünk egy távolsági buszra Rugóval, és irány Derecske
Aztán a plázában várakoztunk, míg G. végzett.
Épphogy beestünk itthonra, R. evett, már mennem is kellett vezetni. Mivel Gábornak programja volt, citerázott, így Rugót bekötöttük a tanuló-kocsiba, és láss csodát, több mint egy órát pisszenés nélkül ült hátul, amíg vezettem
Aztán leadtuk Gábornak Debrecenben, én meg vezettem tovább, nyolc körül értem haza.
Este tízig bírta a csodálatos baba.
Most hatkor szopott, én meg már nem tudtam visszaaludni.
Mára várom egy barátnőmet családostól, Szoboszlón nyaraltak, és hazafelé beugranak. Tavaly nyáron voltak itt utoljára.
Akkor próbálok még jönni, V.