Helló csajok!
Először is: nagyon hiányoztatok!
Másodszor: nem ér kidumálni!
Továbbá:
- Gergő csodagyönyörű és nagyon örülök neki, hála Istennek, hogy minden rendben. Én nem hívom fel a Tancsut, ne haragudjon érte, de azért nem hívom, mert úgyis hívjátok ti, másrészt pedig hívják rajtunk kívül is egymillióan, gondolom. De nagyon sokat gondolok rájuk, és küldöm az erőt, amit most szereztem.
- Flóra, remélem, nem fog holnap megjönni! Nagyon bízom benne! Nagyon örülnék, ha már összejönne nektek végre (Flóra, Zsuzsi, Szilzi). Örülök, hogy a fiad jól érzi magát az albérletben.
- Zsuzsi, kitartást a szurihoz, és nagyon bízom benne, hogy te is hamarosan megbabásodsz! A kocsinak meg örülök, hogy végül csak lehet használni.
- Szilzi, nagyon-nagyon sajnálom, hogy nem taliztunk, én már erre készültem mióta, úgyhogy sajnálom, és azt is, hogy rohadt piri megint szemétkedik veled, 50 nap még nem volt azért, ugye? Mikor mész dokihoz? Szerintem nem ártana elmenned, hogy mi a szarért csúszik ennyit.

Viszont örülök, hogy mész Olaszországba a tesódékkal, és tényleg, bocs, hogy elfelejtettem.
Én két napig voltam a tanfolyamon, és úgy éreztem magam, mint még sose, annyira ott volt a helyem, úgy éreztem, hogy megtaláltam, ami érdekel, ami mindig is érdekelt. Sólyom nagyon-nagyon kedves és egyszerű és emberi, semmi flinc-flanc, semmi alakoskodás, semmi testvéreim az Úrban stb. Fantasztikus dolgokról beszéltek, csodálatos hagyományokról, szokásokról, teljesen fel voltunk dobva. A Detti is jött, tehát együtt mentünk, nem kellett így eltévednem sem, mert Pestre beérve a Detti felvett és elvitt magával, aztán este feljött a Gy. is Pestre, és ott aludtunk a Dettinél, és utána onnan mentünk vissza a tanfolyamra. A Gy. pedig ment vasárnap egy versenyre, Siófokra, és 2. helyezést ért el.
