[quote="moncsiga"]. írta:moncsiga..itt a vég?

Igen.
Melánia: Mire ezt leírtam, Chilike már beelőzött. Valóban nem az a baj, ha aggódsz, bár sokak szerint jobb megijedni, mint félni, mert kevesebb ideig tart. Nyilván én magam is szoktam aggódni (lásd: ciszta), de egyvalamiből nem engedek: abból a határozott meggyőződésből, hogy valamikor, valahogyan sikerülni fog. Badarság lenne olyat mondani, hogy "most biztosan sikerülni fog", mert ez nem kívánságműsor, de azon vagyunk, hogy így legyen. Ha nem, akkor sem dől össze a világ. Közben lehet ciszta, rossz hormonérték, esetleg egy rossz kenet, de ezeket az akadályokat senki sem fogja átugrani helyettünk, nekünk kell leküzdeni. Ha folyamatosan ott lebeg a feladás gondolata, sokkal nehezebben fog sikerülni. A negatív gondolatnak is van teremtő ereje, tehát ha elhitetjük magunkkal, hogy "nem vagyunk rá képesek", vagy hogy "nem érdemeljük meg", akkor úgy is lesz. Abban mindenki egyetért, hogy a pozitív érzelmek segítenek, azt viszont gyakran elfelejtjük, hogy a negatívak legalább ilyen mértékben visszavethetnek.
Mi is akadtunk már ki, sőt, egy összeomlás is volt, még a legelején. Ez a sokkterápia nagyban segített. A lényeg az, hogy a Nyírőben elmértek egy hormont, ami annyit jelentett, hogy kimerültek a petefészkek, magyarul "game over". Akkor nem lehetett nem kiborulni. Mit nem adtunk volna akkor 18 db cisztáért, de még egy mioma, 5 polip és a létező összes kórokozó jelenlétét is inkább bevállaltuk volna, csak hogy legyen esélyünk egy gyerkőcre. Dévisz szerencsére nem akarta elhinni, így folytattuk a programot, aztán a további leletek igazolták, hogy a probléma szerencsére még odébb van.

Azóta nem tudom elfogadni, ha (hangulat szempontjából) egyenlőségjelet teszünk a "nem lehetséges", a "most nem sikerült", netán a "valami nem stimmel" közé, mert óriási a különbség. Sajnos az akadálypálya adott, a cél érdekében pedig végig kell csinálni. Nem tudhatjuk, hogy miért van, de óriási luxus lenne feladnunk, ha van lehetőségünk leküzdeni.
A felgyülemlő feszültségeket pedig meg kell próbálni másképp levezetni. Ez lehet sport, vagy akár valamilyen művészeti tevékenység, bármi. A sírás egy kicsit olyan, mintha valaki, vagy valami miatt magunkon állnánk bosszút.
A hogyan továbbról mindig meg kell kérdezni Déviszt. Ha kérdés van, azt is jobb előre felírni, mert ott, szemtől szemben tutira el fogjátok felejteni. (Tapasztalat.) Aug. 20 után, amikor meg fog jönni, telefonálj neki! A Doki azt ugyebár elmondta, hogy nem kell semmi. Most a ciszta miatt nem adott beutalókat. (Nálunk is így volt.) Ha akkor, a beállításnál minden oké, akkor a kezetekbe fogja nyomni a beutalókat (ált. labor & hormon), aztán irány a Nyírő. Nem baj, ha a vérvétel a beállítás utáni napon történik, az viszont igen, ha megcsináltatjátok, utána viszont (mondjuk egy ciszta miatt) nem tudtok elindulni, mert ekkor a vizsgálatot nem téríti meg az OEP, ami többtízezer pengő. Az eredményeket el fogják küldeni neki, tehát emiatt nem lesz egy újabb konzultáció.

Addig is igyál cickafark teát, segíteni fog. Valószínűleg csak a ciszta zavarta össze a hormonokat, ezért késik a mikulás.