Sziasztok!
Krisztin!
Hatalmas gratula! Óriási bébik. Egészséget és sok-sok tejcsit kívánok.
Doris!
Nyugodtan írj bármikor! Nem zavarsz!
Hazamenetelről szó van ugyan, a tettek mezejére még nem léptünk.
A dokinéni akar még néhány antibiotikum mentes napot a kórházban, hogy biztonsággal haza merje engedni a babókat. Ma leáll az antibogyó, tegnap már 2, ill 3 volt a crp, ami ugye nagyon jó dolog.
A babók egyelőre jól vannak, bár már semmit nem merek teljes biztonsággal kijelenteni. Tegnap Gergő 2230, Ádám 2190 grammos volt. A súlyuk azért alakul
Viszont kezd nagyon bekavarni a cumi, Gergő nem hajlandó rendesen kinyitni a száját, állandóan fintorog a cicire, sőt időnként ki is köpi. Ádám - úgy néz ki - kezd megtanulni rendesen szopni, tegnap 70-et szopizott a megengedett 50 helyett (meg sem mertem mondani), Gergő viszont csak 35-öt.
Szóval ezek fényében úgy döntöttem, mégiscsak befekszem hozzájuk, mert úgy többet találkoznak a cicimmel. Hátha rendbe lehet hozni a Gergő szopni nem akarását. Így a 7 evésből 4-et szophatnak.
Reggel épp nagyon elaludtam, így ma csak fél 1-kor kapnak cicit, de majd holnaptól nincs kegyelem
Apa is nagyon begyulladt, hogy jönnek a manók, minden zárat megcsinált, kijavította mindenhol a festéshibákat, visszatette a lepergett csempéket, szóval nagyon ügyeskedik, mintha a babák azzal lennének elfoglalva, ha hazajöttek, hogy helyén van-e minden. De minden esetre meg kell dícsérnem, rengeteget segít, főz, mosogat, sokszor a mellszívómat is ő mossa el, én meg esek be az ágyba. Szóval jól jött a motiváció. Mondtam is neki, hogy három évenként kell szülnöm neki egy gyereket, hogy meglegyen a motiváció a lakás rendbetételéhez
Enigma!
Örülök, hogy minden rendben. Én annak idején nem tudtam, mi a kockázata az amnionak, így kérdeztem a dokit is, hogy lehetne-e, mert a férjem már 60(!) éves, és mindketten nagyon kemény bagósok voltunk a terhesség előtt, így szerettem volna tudni, hogy minden rendben. Szerencsére a doki lebeszélt róla.
Én a sote-n szültem, és ott az ügyeletes doki kérdezte, amikor bementünk, hogy tudom-e miért vagyunk ott. Mondtam, hogy igen, mert elfolyt a magzatvíz. Mire ő közölte, hogy ők a legjobbak, azért vagyok épp ott. És tényleg minden rendben volt, ha szülnék még egyszer, oda mennék. Igaz, csak a szülőszobával voltam nagyon elégedett.
Kirri!
Tényleg aranyos a manó!
Most rohanok, a kórházi pakkom még nincs kész.
Puszi mindenkinek,
Annamari