Fentebbi üzenetem kb 20 óra körül próbáltam elküldeni, de nem sikerült.
Azóta...
Emberem hazaért jó fél kilenc körül. Mondta, holnap korán kel a határidők miatt, és hogy hamarabb hazajöhessen.
Fél éjfélkor befészkeltünk az ágyba, aludni, mire Kismaszat felsírt. Apa hősiesen ajánlkozott, hogy megy és megnyugtatja, de meglehetős izgatott hangon szólt, hogy ugyan menjek én is... mivel csemeténk életében először összehányta magát.
Gyors ruha és ágynemücsere, de Olivér végül a mi ágyunkban kötött ki.
Mint "összeszokott" alvók nagy küzdelmekkel egy óra körül sikerült elaludni, bár addig is volt még egy róka.
Majd fél három körül valami nem stimmel... keményedések. Olivér ha már úgyis fenn vagyok, dobott még egy taccsot.
Az én takarómról is lekerült a huzat.
Guszti felnyögött, hogy ej, beh jól ki fogja aludni magát, mire csak annyit tudtam mondani kissé hisztérikusan röhögve, hogy lehet, hogy még szülni is fogunk!
Ezek a kölkök már most öszedumáltak?
Várok.
Így ülve nem olyan erősek, de még tíz percesek.
Hát meglátjuk. Még lehet vaklárma!
Megyek, főzök egy levest a bizti kedvéért, mert persze ma fogytunk ki mindenből!
Sziasztok!
Eszter 38+3 és aszülés közt valahol...





Lehet, hogy mar szulsz is? Nagyon drukkolok. 










[
[


