SZiasztok,
Köszönjük a jókívánságokat.
Végülis karácsony hetében kedd reggel már éreztem, h. baj lesz megint velem, de reménykedtem ... aztán a lázam megint elkezdett 40 felé közelíteni és szóltam a férjemnek, h. jöjjön haza legalább 2-re, mert megyek a körzetihez, ezt már ki kell vizsgáltatni. Haza is jött, de v.mi azt súgta, mérjem meg Zalán hőjét, pedig hozzá kell tennem jól evett, aludt, virgonckodott, tehát semmi jel nem utalt, arra, h. esetleg beteg ... lehet hülyén hangzik, de szerintem ezt hívhatják anyai megérzésnek és 38,1 volt , hivtam a gyerekorvost, még épp tudott fogadni a magánrendelőjében és ő sem talált semmit, de mivel elmondtam velem mizujs, meg gondolom esetleg megfordult ez-az a fejében, egy rution vizeletvizsgálatot írt elő másnapra. Amuyg másnap én is mentem hasi uh-ra, meg vérképet és labort csináltatni, amiből az derült ki nincs vesekövem , van baci a vizeletemben, na de a Zalánéban a felső határérték közel 20-szorosa volt, CRP-je is olyan volt, amitől már felnőtt ember ki sem kelne az ágyból, megjegyzem az én vérsüllyedésem az övének a negyede volt, mégis szerda reggel egy ájulást bemutattam, csak szerencsére ott volt az ágy. Rajta esküszöm betegségnek nyoma nem volt, ami azóta is sokat jár az eszemben, mert a főorvos is azt mondta, h. ezt csak véletlenszerűen szokták észrevenni, mert végülis hugyúti fertőzéssel került kórházba. Első éjszaka a férjem aludt bent vele, na az nem volt egy fáklyás menet, mire sikerült elérni, h. a ő maradhasson bent, mert nekem a gyerekorvostól kezdve, mindenki megtiltotta, h. bent maradjak, másnap reggel váltottam, majd másfél nap után engem váltott anyukám, ugyhogy a 3 bent töltött éjszakából mindenkinek 1-1 jutott.
Amugy nem tudom, h. annak köszönhetően-e, h. protekciósak voltunk (bár sose lett volna rá szükség, de több gyerekorvos is rokon v. ismerős a kórházban), v. mert karácsony közelgett, v. mert látták 'jó' állapotomat, de a csecsemős nővérekről csak jót tudok mondani, tényleg mindent megtettek értünk maximálisan. Nekik nagy piros pont.
Tudnám még húzni a történetet, meg a tapasztalatokat, mert abban bőven volt részünk, de talán máskor, viszont mindenkinek kívánom, h. sose ismerkedjen meg a kórházzal ilyen közelről.
Ma reggel megkeresztelték Zalánt, ugyhogy ettől én is sokkal nyugodtabb lettem, amugy karácsonykor is megejthettük volna, de én még nem éreztem magam v.mi jól, ezért halasztottuk el, a héten viszont a keresztszülők, akik külföldön élnek mennek vissza, ezért volt ez a rendkívüli időpont.
Zalán amugy hál'istennek szinte semmit sem vett észre a kórházi történésekből, pedig féltem, h. fuccs a jól kialakított kis napirendjének, a helyzet mindössze annyit változott, h. az éjszakákat szinte végigalussza, 9 körül elalszik, 6-7 körül felkel, félálomban a ciciket leszívja és végleg 9-10 körül kel, viszont napközben, ha nincs séta már csak 2-3 órát alszik, de nagyon jól elnézelődik egész nap. Áldott jó gyerek. Remélem igy is marad.
Csilla, nekem is volt CMV-m, 4 éve, amikor egy hónapig tolmácsoltam Fr.o-ban és rászóltam, mert a végefelé már elegem volt a franciák antihigiéniájából, mert azt mondtam, kizárt, h. itt most nem szedtem össze semmit és bingo ... hazajöttem és pár nap múlva magas láz, hasmenés, hamar kiderült, h. mi a baj és a körzetim mondta, h. jó, h. elmentem, nem hagytam annyiban, h. majd elmúlik a hasmenés, mert mint potenciális szülő nő, ha nekem soha nem is lesz már bajom a CMV-től, egyszer szülők egy gyereket, akinek átadom, mert lappang és akkor az már elég nagy baj. A te lányod hogy kapta el? Esetleg nem lehet, h. már az anyaméhben? Mennyi idős korában volt a fertőzés?
Na eldugulok, másnak is átadom a terepet.
Még egyszer nagyon boldog új évet és jó egészséget, sok örömet mindenkinek.
Tünde
