Sziasztok, köszönöm a köszöntéseket Benő nevében! Csajok, nagyon gyorsan repül az idő, ahogy Edit, te is mondtad... Mennek a napok egymás után, repülnek a hetek. Hát ennyi. Alig várom a kettes számú gyerkőcöt. Ezt most komolyan mondom.
Tegnap nem jöttem, mert bár délelőtt egy kicsit ráértem volna, de délután folyamatos jelenlétet igényelt Beni. Vannak napjai, amikor "anya kell neki". Nem jó sem a cumi, sem az alvás, addig nem nyugodt, amíg nem fekszem mellé.

Na ez volt tegnap.
A lagzit meglepően jól bírta, tulajdonképppen betettük az autóba, el a szertartás-lagzi helyszínére, kivettük, át a babakocsiba, VÉGIGALUDT MINDENT. Zenekar tamtam, engem idegesített, baba cumózott. Bár ismerem eléggé ahhoz, hogy lássam rajta, így is izgatott, csak épp próbál alfába menni. Persze megkaptam mindenkitől, hogy összetehetem a két kezemet, mert ilyen áldott jó gyerekem van.

Állati, hogy ezt 2 percből leszűrték az emberek. Én meg ismét vacak anyának érezhettem magam, amiért panaszkodom olykor.
Napocska pedig kisütött, épp akkor, amikor a szertartás elkezdődött.

A hugom gyönyörű volt.
Babakocsit eltoltuk az útból.
