Második alkalommal vagyok terhes. Az első, várt magzatunk meghalt. Most váratlanul jön a második.
Depressziós vagyok.
Egyedül vagyok és leszek a gyerekkel (a párommal és mégis egyedül...), az egész életem feje tetejére áll, gyűlölöm a gyerekem, amiért jön, és élni akar. Amíg állapotos nem lettem vele, soha nem gondoltam ilyenre, sőt. Vártam, hogy legyen.
Most meg ez van. Gyűlölöm. Amiért börtönbe zár, a szolgája vagyok és leszek, és az életemnek, a megélhetésemnek annyi. Már csak egy gyereket kiszolgáló személy leszek, és megszűnik mindaz, ami deBella volt eddig, az álmaim, a vágyaim, a szeretetem. És marad ő, akit senki nem vár, de jön. Nem akarom megszülni, de megölni gyenge vagyok.
Depressziós vagyok.
Ha másnak is van ilyen problémája, várom támogató társalgásra. "Okosokra" nincs szükségem.
Új privát üzeneted érkezett!
