Sziasztok!
Hát senki sem húsvétolt itt? Én nem jutottam gép elé annyi volt a program, viszont most egy óra volt, mire visszaolvastam!
El is felejtettem mire akartam reagálni...szokásomhoz híven...
Breki!
Nagyon jó képek!

Nekem is vannak műtermesek, de régebbiek, még kisebb a pocim, de csináltunk a napokban itthon is, majd felrakok én is "ilyen volt, ilyen lett" képeket.
Dodi!
Te képeid is jók, bár inkább ,máskor fehérben fotózd le, mell alatt varrott blúzban hagy lássuk igazából mekkora az
akkora!
Jó hír: én már a harmadik trimeszterben vagyok, és semmi rossz tünetem nincs egyelőre. Persze még kialakulhat bármi, de ki tudja, lehet, hogy megúszom. Amit Boo felrakott, azok közül egyik sem kínoz!
Egyik reggel nekem is keményebb volt a köldökömnél, mint a hasam többi részén. Kíváncsi vagyok mije lehetett, feje, vagy könyöke... Párom mondta, hogy inkább ne nyomkodjam, nehgy megnyomjam a fejét, ha az.
Boo!
Nem hiszem el, hogy veled mindig történik valami rosszullét, vagy ilyesmi!

Tessék jobban vigyázni magadra, enyje,
benyje!!

Párodnak meg gratula, hogy így helytállt, enyémre is büszke vagyok, mert az egyszeri kis pánikrohamomat jól kezelte! Nem lesznek itt gondok a szülésnél kéremszépen!!
Hendegabi!
Örülök, hogy jobban vagy! Nóci is gyógyulgasson, ahogy olvasom még mindig nem az igazi...

Neked is vannak méretek, igen, bár nekem ezek a kertészgatyók tényleg nem jönnek be...
Ancsurti!
Ha kapsz kiságyat, azt ti is át tudjátok festeni a megfelelő színre nem? (feltéve, ha utána nem kell visszaszolgáltatni) És akkor megvan az álomszoba!

Kabátban nem láttam a pocidat!

Mókus viszont tényleg méretes!
Niki!
Hát szerintem akkor most már rendezkedj be a kórházi létre...

jobb ott, biztonságban vagy. És tényleg jól csinálod, csak pozitív gondolkodás!! Ezt a kis időt már féllábon is kibírod!
Gabi1!
Nekem a szülésznő mmondta, hogy azért az utolsó időben már ne forogjon, mert az elég gáz. Biztos a fájdalmakra gondolt... De nekem is azt mondta, hogy még rengeteg idő van. Elhizsem, hogy izgulsz, mert már átéltél ilyen fordulást, én még mindig a császár miatt félek csak, de már próbálom leküzdeni, nehogy bevonzzam. Én arról nem vagyok meggyőződve, hogy ha faros a baba, akkor nálunk nem rögtön a kés után nyúlnak...

Főleg nekem első baba... De reméljük a legjobbakat. Még mindig nem tudom eldönteni, hogy hol mije van. Sokat rúgdossa (vagy boxolja) a hólyagomat is, de van, hogy a köldököm illetve az oldalamnál érzem. Vagy ennyit forog, vagy hihetetlen pózban leledzik.
Kispiskóta, Katy!
Sajnálom ezt a sav dolgot.

Azt én is hallottam, amit Breki írt, hogy félig ülve kell aludni, az is segít, tényleg próbáljátok ki. Esetleg valami homeopátiás cuccos nincs, ami jó erre? Hátha...
Nikici, Norka!
Izgi! babakocsivásárlás, meg leskelődés!!

Jó is az!!
Ikóka!
Úgyis az lesz amit ti akartok! Engem már ilyenek annyira nem tudnak érdekelni... Én is kaptam olyan dolgokat, amit megköszöntem szépen, de ki se fogom bontani, mert nem szeretném a babánknak adni. Értékelem a gesztust, meg hálás vagyok, minden, de nem tágítok az elhatározásaimtól azért, hogy nehogy megbántsak valakit. Aki azt nem érti meg, hogy ez nem ellene történik, azzal nem tudok mit kezdeni. Szerintem sokan hozzászoktak már, hogy ez ugyanaz, mint az esküvő. Inkább legyen egy lista, hogy ne legyen mindenből húsz, meg hogy ne vegyenek felesleges dolgokat. Persze mi sem csináltunk, de én inkább megveszem magam a dolgokat, az a tuti. Barátnőm pl. megkérdezte mire van még szükségünk, mert úgyis hoz valamit, akkor már hasznos legyen.
Velünk minden oké, vasárnap megjártuk Gödöllőt, vagyis csak a kastélyban voltunk Ibolya nap volt. Jól éreztük magunkat, sétáltunk, bámultuk a babákat, gyerekeket, rengetegen voltak, igazából az egész rendezvény gyerekkánaán volt.

4 féle kézművesfoglalkozás, arcfestés, ügyességi játékok, színpadon mesék, táncház, lovaglás nyuszisimogató...szóval volt program ezerrel. Először voltunk itt, de tuti visszamegyünk, ha babó nagyobb lesz, akkor azt se tudja majd hova fusson.
Tegnap meg szüleimnél volt egy kis családi összejövetel. Szerencsére engem sem akart senki meglocsolni, én se szeretem, ki is ment a divatból már, aminek nagyon tudok örülni. Kamaszkoromban is anyuval úgy bújkáltunk a szobában ha csengetett valaki.
