Jó reggelt kismamik
Veruska nagyon köhögött, és nem tudott aludni, hát kiverte az álmot a szememből. Adtam neki langyi teát, és finom hársmézet, most elaludt. De ez előtt kb fél órája megjelent, hogy "jót álmodtam"

ezt mondja jót aludtam helyett
Johi itt horpaszt mellettem, és azon mosolygok, hogy ahogy az apja húzódik félre, ő úgy nyomul és bújik hozzá
Reggel megyek
cukorterhelésesre, már be is kevertem a löttyöt. Ott hüledezik a hűtőben... kis citromot is tettem hozzá, hogy tutira le bírjam nyomni. Remélem nem leszek rosszul, és nem görcsöl be a pocim. Na és reggel még anyuval is pontosítani kell, hogy na akkor most megyek, és ő vigyáz a csajokra, mert ma nincs ovi, csak részleges valami értekezlet miatt. Bár lehet hogy nem is viszem Verust pár napig, ha nem javul a köhögés!
A
levlista nem rossz dolog lehet, bár még nem értem teljesen a működési elvét, de majd rájövök. A lényeg, hogy tedorkának elküldtem az adataimat. De tényleg, hol van tedorka? Remélem jól vannak!
gombi: jó hogy már majdnem minden megvan

Már én is izgulok, mert talán csak 10 hét van hátra, és akkor is már szép eredmény, ha majd 35hetesen születnek az ikrek

Jobb lesz most már összeírni mindent, hogy mi hiányzik még. De jövő héten ablak csere első felvonás, és hát ez október közepéig bizonyára elhúzódik, mert csak szombatonként csinálják a fiúk!
gio: na az ilyen kollégákról nekem is van egy sztorim, ha írtam már, bocs az ismétlésért

Nos, én Verussal is épp így voltam állapotos. Amikor jött a szeptember, mindenki hol tüsszentett, hol köhögött... Nem volt H1N1, de volt sima influenza, és bátyámék babája abban az évben vetélt el, tehát dupla para volt rajtam. A főnök mindig készségesen felajánlotta, hogy ha valaki beteg, maradjon otthon pár napot. Szabit se kellett kivenni, és igazolás se kellett, ha úgy jött ki a dolog! Nos én egy kolléganőmnél rákérdeztem, és megjegyeztem, hogy hát féltem a babámat, mert olyan sok kis hülyeség miatt elvetélhet az ember. Erre a kolléganőm teljesen ellenem fordult, hogy én őt mennyire megsértettem ezzel, hogy - pontosan már nem emlékszem, de a lényege ez volt - gyilkosnak titulálom. Ment is onnantól kezdve a hátam mögötti susmus, és valaki még azt is közölte, hogy jobb lenne már, ha inkább elmennék táppénzre, mert persona non grata vagyok.

Nagyon kiborultam az eseten, mert semmi ilyen szándékom nem volt, csak tanácsolni akartam a csajnak, hogy maradjon otthon ha beteg, nehogy megbetegítse az egész csapatot. Ez a csaj egyébként rajtam keresztül jutott be a céghez. No mindegy. Azóta se tartom senkivel a kapcsolatot. Máig rossz érzéssel tölt el ha a munkahelyemre gondolok, és mivel baromira messze is van, nem fogok oda vissza menni dolgozni. Persze nem haragszom senkire, inkább saját kudarcomként élem meg és elszomorít, hogy mint kismamát kiutáltak a cégtől, mert féltem attól, hogy beteg leszek. Tény, hogy kissé parásabb voltam a kelleténél.

Azóta már annak a csajnak is született kislánya. Kíváncsi lennék, ő hogy parázta végig a terhességét.
Na szép napot mindenkinek, bocs ha hosszú voltam!