Tegnap már nem volt energiám írni, egész nap fájt a fejem, nem nagyon, de punnyadt voltam.
Tehát:
Múlt csütörtökön sok viszontagság után elindultunk Pestre. Csupán a fényképező memóriakártyáját felejtettük itthon, de sikerült pótolni.

Este beültünk egy kisvendéglőbe barátokkal, ott volt egy pocakos barátnőm is, férjem unokatesója, ő már novemberben szül, olyan szép kerek pocakja van!!!

Pénteken irány a reptér, szakadó esőben, grrr. Amikor mentünk a kapuhoz, megkérdezték, hogy terhes vagyok-e, és nem kellett átmennem.

Hazafelé is így volt Bariban.
Kicsit tartottam a repüléstől, hogy viseli majd a baba, beszéltem is hozzá, hogy "most felszállunk, nagyon jó lesz", nem volt semmi baj.
Olaszország, Bari: szakadt az eső szintén.

Már dél után nem sokkal ott voltunk, a hajó meg csak este 11-kor indult, de már 6-kor int voltunk a kikötőben, mert bőrig áztunk. Pedig Bari óvárosa nagyon szép!!!
A hajóút király volt, végigaludtuk az egész éjszakát. Reggel 6-kor arra ébredek, hogy ébredek, hogy a férjem vigyorog, hogy menjünk napfelkeltét nézni. Na, arról már tettem fel képet, ha csak ennyi lett volna a nászutunk, már megérte!!!
Albániában szintén esett, taxival elmentünk egy szállodába, amit még itthon kinéztünk. Szuper volt, tengerparti, tengerre néző szoba, nem is kívánhattunk volna jobbat!

Vasárnaptól már jó idő volt, olyan 28-30 fok, sokat henyéltünk a parton, többször bementünk a városba is. Vicces, mert az országban vasúti személyszállítás alig van, és busz se sok, így ún. iránytaxik mennek, kisbuszok, elöl táblán az úticél. Bárhol leintheted, és bárhol kiszállhatsz, potom pénzért.
A város kb. olyan 120 ezer lakosú, vannak szép részei, de a többség azért a nagy magas panelházak. Viszont rengeteg új épület van, a tengerparton is több kilométer hosszan hotelek, apartmanházak, és rengeteg új épül.
A tengerpart végig homokos, lassan mélyülő, és tiszta is volt, bár mi kb. 10 km-re voltunk a belvárostól, beljebb nyilván koszosabb valamivel.
Képzeljétek, itt, Albániában adták át először a helyet a buszon!

Két pasi versengett, hogy ki álljon fel!
Az albánok egyébként hihetetlenül vendégszeretők. Vásároltunk egy kis ajándékboltban, kerestem egy bizonyos fajta nyakláncot, de nem volt. Végül a férjem vett egy cigarettatárcát, fizettünk, és az eladó bácsi ad egy tollat, hogy ez ajándék.

Már indulnánk, amikor látom, hogy nagyon matat a nyakláncok között, és adott egyet, szintén ajándékba, kárpótlásul, hogy nem tudott olyat adni, amit kértem! Ez szerintem mindent elárul.
Az árak nagyon barátiak, olcsóbb, mint itthon. A szállás 5 éjszakára reggelivel kb. 45 ezer ft volt kettőnknek.
