Megjöttem a cukorterhelésről. Mielőtt indultunk, hánytam otthon, ettől meg is nyugodtam, hogy így viszont később nem fogok. (Tudjátok, én vagyok az, aki még most is hetente 1-2x rókakomázok.

7-kor levettek egy adagot, utána megittam a löttyöt, ami egyáltalán nem volt vészes. Hazamentünk, és miután indultunk vissza másfél óra múlva, kipakoltam a cukros lötyi egy részét.

Ezt mondtam a laborosnak, levette a második adagot, de nagyon megsajnált, hogy ha a védőnőm tudta, hogy még előfordul hányásom, miért nem a másik módszerrel vizsgáltak. Márpedig a védőnő tudta.

Szóval valószínűleg meg kell ismételni a vizsgálatot, csak valahogy máshogy. Délután kapom meg az eredményt, ezzel kell a belgyógyászhoz mennem, ő pedig megmondja mi legyen. Csak azt nem érte, ha van rá más módszer, akkor miért nem lehetett azzal kezdeni, ha úgyis tudták, hogy a vukkokkal jóban vagyok?!
Gigi: mi lehet a másik módszer?
Kisfóka: de igen, a Dózsa György utcába megyek. Akkor találkozunk? Te már voltál?
Gigi: köszi a táblát! Nagyon jó! Tényleg úgy repül az idő!
Orsi: el vagyok ájulva a szoba színétől és a függönytől! A szekrényt hol vettétek? A pocid pedig hatalmas!
