Sziasztok!
Sabine
Meleget szeretnél? Amennyit csak kívánsz.... itt ma reggelre elrendelték a hőségriadót... 37-38 fokot várnak (árnyékban).... aki teheti lányok maradjon otthon a hűsi szobában!
Mona
ne aggódj, ha menni kell, tudni fogod! Anno nekem is ezt mondták, elképzelni sem tudtam, ugyan honnan jönnék én rá, mikor van itt az idő... még sosem szültem, gőzöm se milyenek azok a fájások..... de tényleg megismered! Tudni fogod ha itt az idő....
Egyébként Gergő baba engem jól megviccelt... tíz, majd később 5 perces fájásokat produkáltam rendszeres időközönként, elment a nyákcsap, úgyhogy elindultunk a kórházba. Bő kétujjnyi méhszájat mértek és befektettek... a gyerkőc mégis csak 3 hét múlva született meg.....
Én azt mondom, amit a gyerkőcöknél szoktam: inkább menj be háromszor feleslegesen, mint egyszer ne amikor szükséges! Egyébként nem megy az olyan gyorsan... szóval odaérsz, nyugi!
Szeritnem ezek a hülye frontok, az időjárás bolondozása teszi ezt velünk.. én is barnáztam tegnap este... a párom ágyba parancsolt... ma meg mintha semmi nem történt volna. A gyerek ugrál, barnázás elmúlt, görcs semmi.. szóval lehet, hogy pihennem kéne... dehát három gyerkőc mellett... kérem szépen....
Köszi a táblát. Nora és én érdekesen alakulunk... ugyanarra a napra vagyunk kiírva... mégis valahogy nem sikerül ugyanannyi napra passzolnunk....
Amúgy ezer köszönet a lelkiismeretes munkádért... nekem nem lenne türelmem gyűjtögetni az adatokat és még ilyen precízen könyvelgetni is! puszi érte!
Mirosz
Hát, Téged sem veszünk be a fogyi klubba.....

Nem baj, helyettesítelek... kiteszek kettőt is!
A pocid nagyon aranyos, tényleg nem úgy tűnik, mintha máshova is ment volna plusz kiló....
A babakocsi nagyon szupi. Én is ilyet szerettem volna, itt Szentendrén ugyanis dívik a macskakő... nagyon hangulatos a belvárosban, de utálom... az összes cipősarkam gallyra vágja ráadásul kész élmény babakocsit tologálni rajta.... volt, hogy elhgytam a kerekét....
De nem túl nehéz? Nekem az is szempont volt, hogy tudjak vele Bpre járni. Mondjuk kocsival megyek, de a nagy dzsungelbe nem szeretek bemenni, utálatos ott parkolni... szóval megállok vm csendes helyen, oszt metró, villamos.... az meg nem tom mennyire kivitelezhető egy ekkora babakocsival... Hasonlót emelgettem vmik nap, és hát nem volt épp könnyű... és még bele a gyerek.. a szatyrok... szóval ezt felcipelni a metróból v. az aluljáróból...
Szóval a miénk nem ilyen szép, a kerekei sem ekkorák, de nagyon könnyű. Képzelhetitek.... terhes voltam Gergővel jó nagy volt a hasam (olyan 30-32 hetes lehettem), Enikő olyan 15-16 hónapos volt. Be kellett mennem a nőgyógyászhoz, a kocsit elvitte a férjem... szóval Encsi a babakocsiban, Gergő a hasamban, Danus jött velem... és ember nem volt aki segített volna a babakocsit felcipelni a lépcsőn... nagy hassal, cipeltem az agyonzsúfolt lépcsőn a babakocsit, közben majd' fellöktek, mert ugye rohannak a villamoshoz.... Egyik kezemmel fogtam a kocsit amit a csípőmre tettem (a hónom alá), másik kezemmel meg az ötévest, el ne sodorják.... Segítőkészség.... ohne...
