Katy!
A Hujber Feriék meg kocsikáztak a gyerekkel

. Az sem túl költségkímélő

. Akkor még a porszívó egészen gazdaságos (már volt, aki írta)

.
Szerdán elvileg 10-ig suliban vagyok, de utána oké

. Akkor ezt most nagydobra verem

:
Szerda délután (Október 28.) babatali a Városligetben!
Kikre számíthatunk?
Katy
Dodi
.
.
.
.
?
Orsi!
Egyik ismerősünk mindig azzal büszkélkedett, hogy az ő gyerekei milyen nagyon jó alvók voltak: ő csak letette őket, kijött a szobából és kész is...
Nemrég megkérdeztem tőle, hogyan csinálta, mert nekem azért időbe telt, mire Botond magától aludt el és tökre irigykedtem rá. Erre ő:
Jaaa, hát mikor kezdtek fáradni, letettem őket a kiságyba, becsuktam az ajtót, ők meg sírtak egy jó darabig, de előbb-utóbb elaludtak!
Hát baszki, így mindenki tud gyereket altatni

.
A legtöbb szakember, meg könyv azt írja, hogy ha kizártunk minden lehetőséget (tehát nem éhes, nem pisis, nem fázik....stb.), akkor lehet hagyni sírni, egyhuzamban max. 5 percig!!! Utána ode kell menni, meg kell simizni, megpróbálni megnyugtatni, és visszatenni. Vlsz. jópárszor be kell majd menni hozzá, és nyilván sokkal melósabb, mint csak otthagyni, hogy oldja meg egyedül, de hosszútávon ez a legcélravezetőbb. Szerintem a "sírni hagyásban" nincs semmi észszerűség, egyszerűen szülői lustaság (lehet támadni)

!!!
Én elég következetesnek tartom magam, de ilyesmit nem tennék! Cseppet sem gondolnám, hogy ez a baba érdekeit szolgálná! Egy gyerek nem ettől lesz elkapatva

!
Én nem akarom a tesódékat bántani, de ez pusztán tájékozatlanság! A nevelés is egyfajta elköteleződés, így legtöbbször felesleges rajta vitatkozni, de azt talán megemlíthetnéd nekik, hogy ha már ők a Ferber-módszert tartják célravezetőnek (aminek egyik alapköve ez), akkor alkalmazzák a komplett módszert, mert abban van logika, de önmagában a "siratásban" nincsen! Falank megyek, mikor hallom, hogy dehát a Ferber....
Tudni illik egy Ferber módszert helyesen alkalmazó pár babája már réges-rég el tudna aludni egyedül, nemhogy 8 hónap után

. Nekik nem tűnik fel, hogy ez nincs így jól

?
Tudom nagyon jól, hogy vannak esetek, amikor már elszakad a cérna, és úgy érezzük, hogy "baszki, akkor csinálj, amit akaaaarsz

" és hagy sírjon

, de ezzel szerintem egyszer-egyszer nincs is semmi baj, hiszen mi is emberből vagyunk, és a baba sem lesz felnőttként tömeggyilkos csak mert sírdogált egy darabig... Azzal viszont nem értek egyet, hogy ezt valaki önnön vállát veregetve, tendenciózusan csinálja merígylesztökösazagyerek

. Komolyan gondolják, hogy később az a baba érzelmileg stabil, kiegyensúlyozott és minden frusztrációtól mentes lesz?!
Félreértés ne essék, ennek ellenkezőjét sem tartom normálisnak, mikor a gyerek csinál hülyét a szülőből, mert azokból lesznek a "mártír szülők", akik szerint a gyereknevelés csupa-csupa lemondás, és áldozat, és teher, de ők a gyerekért mindent....Hát basszus, nem az a gyerek akart megszületni

. Szóval egyik véglet sem jó!
És ne gondoljátok, hogy én könyvből nevelem a gyerekem, sőt nagyon is emócionális típus vagyok

. De éppen azért, mert a legjobbat akarom neki, nem hagyatkozom kizárólag az ösztöneimre, mert az nyilván baromi jól hangozna, de nem mindenki születik "ősanyának" (bár így lenne).
Amúgy pont ma történt, hogy miután Bobó hason elvolt egy darabig, sírni kezdett, és totál álmos fejet vágott. Nem szokott ilyen hamar elfáradni, de hát nem gép, úgyhogy akkor megyünk aludni. Kicsit még dumáltam neki, meg megsimiztem, beraktam a cumit, pelus és kijöttem, de sírni kezdett. Cumi vissza. Kiköpte. Mosolyog rám. Kicsit umcsizunk. Cumi be, túrja a fejét a pelusba, kijövök. Sírás.... Ezt játszottuk még negyed órán át, mondom, jó, ha nincs alvás, nincs alvás! Nem kötelező

. Kivittem magunkhoz. Ült az ölemben amíg kajáltunk, aztán még fél órát babáztam vele (ének, dumcsi...), aztán megint sírni kezdett. Elvittem lefeküdni, cumi be, és egyből csönd volt, és alvás

. Szóval csak annyi volt a baja, hogy korábban még nem volt álmos, csak én erőltettem

.