Találtam megint egy jó cikket.Már meg is dőlt az elméletem a cikk szerint
Forrás: Születés Hete 2005 • Nyitónap • 2005. május 27.
Hasfájós kisbabák?
A kisbaba legfőbb tápláléka az anyatej. A kezdő kismamákban azonban rengeteg kérdés merül fel a helyes mellrehelyezés, a szoptatás gyakorisága és más hasonló témakörökben. Cikkünkben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adunk választ. A cikk a Születés Hete 2005 budapesti rendezvényén elhangzott előadás alapján készült.
Igény szerinti szoptatás
Kérdező: A baba igénye szerint, vagy három-négy óránként szoptassunk? Egy barátnőm azt mondta, hogy csak háromóránként szoptassak, mert a gyerekem gyomorfájós lesz, és azért fog majd ordítani.
Schneiderné Diószegi Eszter: Ez nem igaz, ez bizony tévhit. Nagyon jó, amit fölvetettél, ugyanis valójában nem egyszerű a választás, hogy igény szerint szoptatok, vagy háromóránként. Mind a kettő egyformán jó, csak kinek ez, kinek az. Az időre szoptatással több probléma van. Az első az, hogy egyáltalán nem találkozik a kisbaba igényeivel. Ha az ember szívesebben hallgatja azt két órán keresztül, hogy ordít a gyereke, mint inkább leül a fotelba, és mellre teszi, akkor lehet, hogy beválik a háromóránkénti szoptatás, de különben nem valószínű. A tej mennyisége ugyanis az esetek 99 százalékában nem fog tudni lépést tartani a kisbaba igényeivel. A tej a kereslet-kínálat elve alapján termelődik, tehát minél többször kerül mellre a kisbaba, annál több tej lesz. Sőt, a tej nagyrészt a szoptatás alatt termelődik, akkor, mikor a baba mellen van. Nagyon fontos, hogy nem szoptatásról szoptatásra kell összegyűlnie, termelődnie – tehát az alatt a két, vagy három, vagy valahány óra alatt – a tejnek a mellben, hanem akkor, amikor ott van a baba a mellen. Így bármilyen gyakran tesszük mellre a kisbabát, lesz tej a mellben.
Természetesen, ha megmérnénk, azt látnánk, hogy a kisbaba, aki mondjuk hússzor szopizik egy nap, nyilván egy-egy alkalommal sokkal kisebbet szopizik, mint az a kisbaba, aki csak hatszor szopizik egy nap. De az összmennyiség biztos, hogy sokkal több és sokkal megfelelőbb lesz a többször szopizó kisbaba számára.
Az élettani adatok alapján a kisbabáknak sokkal jobban megfelel, hogy egyszerre kevesebbet, de sokszor vegyenek magukhoz, mint az, hogy bizonyos óránként 100-150-180, akárhány grammot. Ez az egész, „órára" szoptatás valójában a tápszeres táplálással jött be. A tápszeresen táplált kisbabáknak az evési szokásait próbálták meg visszafelé adaptálni a szoptatott kisbabákra. A tápszer nehezen emészthető valami, nagy túrógömböcöket képez a pocakban. Nagyon kemény munka, mire azt lebontja a kisbaba. Az anyatej nagyon könnyen emészthető valami: hogyha az ember a lefejt anyatejet állni hagyja egy darabig, akkor egy idő után fura, szappanszerű szaga lesz. Ez azért van, mert a zsírbontó enzimek elkezdik bontani az anyatejet. Tehát az anyatej könnyen emészthető és hamar kiürül a pocakból.
Váltott mellből?
A baba nemcsak azért szopizik, mert éhes, még csak nem is azért mert szomjas – bár nyilván melegebb időben jóval többször fog mellre kérezkedni a kisbabánk, mint hűvösebb időben – hanem azért, mert szopizni jó. Az anyatejben egy csomó olyan összetevő van, ami egyáltalán nem a kisbaba táplálásáért felelős, vagy legalábbis nem a teste táplálásáért, hanem megnyugtató, ellazító, vagy elaltató, vagy fájdalomcsillapító hatású anyag. Egy kisbaba akkor is szopizni kéredzkedik, ha fáj valamije, ha elmagányosodott, ha bánata van, ha álmos... és ez így van rendjén. Ez így van kitalálva.
A természeti népeknél, ahol a kisbabák abszolút igény szerint szopnak, és senki nem foglalkozik azzal, hogy mikor volt utoljára mellen, és mennyit kéne még várni, ismeretlen a hasfájás. A tévhit gyökere származhat abból, hogy a nagyon gyakran szopizó babák esetében, akiknek azonban mindig másik mellet kínáltak föl – tehát jobb cici, majd félóra múlva bal cici, majd félóra múlva megint jobb cici – előfordulhat, hogy a baba főként első tejet szopik. Az érett tej összetétele a szoptatás folyamán, egy-egy szoptatás alatt is változik. A szoptatás elején ürül az egészen vízszerűen átlátszó, híg első tej, a szoptatás végén pedig ürül a zsírdúsabb hátsó tej.
Ha a kisbaba nagyon rövid ideig van mellen, akkor előfordulhat az, hogy csak ezt az első tejet szopizza ki, ami zsírban szegény, de laktózban dús. A laktóztartalom átrohan a baba belein, és ez okozhat hasfájást, hasmenést, felfújja a babát, gáz képződik. Ilyenkor azt tapasztaljuk, hogy a kisbaba széklete vízszerűen híg, gyakorlatilag beissza a pelus, és fáj a baba hasa. Ekkor nem az a megoldás, hogy nem adunk neki annyiszor szopizni, hanem az, hogy több egymást követő szoptatás alkalmával ugyanarra a mellre tesszük vissza.
Ez a jelenség előfordulhat nagyon bő tejű édesanyák esetében: vannak olyan mamák, akiknek egyszerűen genetikailag rengeteg teje termelődik. A mamának, azért, hogy lecsökkentse a tejét, rá kell állnia, hogy többször egymás után ugyanarra a mellre tegye rá a kisbabát.
Ha egy mama rendszeresen fej, ezért-azért-amazért, akármiért, akkor fontos, hogy ne mindig szoptatás után fejjen. Ebben az esetben ugyanis a kisbaba kiszopizza az első tejet, majd az anya lefeji a zsírosat, és berakja a fagyasztóba. Ez nem szerencsés. A megoldás az, hogy az anya fele-fele arányban: szoptatás előtt és szoptatás után is lefeji azt a mennyiséget, amit szeretne. De fejésre igazából nincsen szükség. Ha valaki a saját babáját szeretné ellátni, akkor nem attól lesz elég teje, hogy fej (ugye még senki nem látott cica- vagy kutyamamát fejni?) A mi biológiánk, a mi tejtermelésünk alapjaiban ugyanaz, mint bármelyik emlősállaté. Attól lesz több teje a mamának, hogy mindig mellre teszi a kisbabáját, minden nyikkra. Ettől lesz elég teje. Nyilván, ha valaki tejadó édesanya szeretne lenni, vagy el kell mennie, és ezért tartalékot képez otthonra, vagy bármilyen probléma van (koraszülött a kisbabája, beteg a babája, és el van tőle különítve), akkor igen, akkor fejni kell, hogy fennmaradjon a tejtermelés.
Ha az első napokban igény szerint mellen van a kisbaba, nagyon sokat mellen van a kisbaba, jól van mellen a kisbaba, és még sincs elég a pelusban, mégsem gyarapszik minimum heti 10–12 dekát – ez a minimum elvárható súlygyarapodás az első hetekben –, akkor érdemes először szakemberrel megnézetni, hogy mi lehet a probléma. Előfordulhat, hogy egyszerűen az édesanya nem tud elég tejet termelni, akkor sem, ha a feje tetejére áll. Ekkor is vannak olyan szoptatásbarát pótlási módszerek, amikkel fenntartható a saját tejtermelés, és a kisbabánk megkaphatja azt a mennyiségű tejet, amit tudunk termelni. De az is lehet, hogy igazából nincsen semmi probléma, csak mi érezzük úgy – és ez az esetek többsége –, hogy valamiért kevés vagy nem elég a tejünk, mert mondjuk a kisbabánk extra sírós, vagy extra sokat szeretne mellen lenni, vagy egy idő után, ahogy mondtam, puhák lesznek az ember mellei, nem feszülnek úgy. Ezek nem annak a jelei, hogy nincsen elég tejünk. Ha a pelus tele van, akkor biztos, hogy a babába ment valami.
Teáztatás, utánpótlás
Még néhány szó a teáztatásról, illetve a víz, vagy a kiegészítő folyadék adásáról. Az igény szerint szoptatott babának nincsen szüksége kiegészítő folyadékra. Nyáron sem. Egy igény szerint szoptatott baba melegben irtó gyakran fog szopizni, és ezzel el is intézi magának a folyadékpótlást.
Miért ne adjunk inkább vizet? Azért, mert a kiegészítő folyadék adásának lehetnek hátulütői. Az egyik: ha cumisüvegben adjuk a babának, akkor cumizavart tudunk előidézni, akkor is, ha csak vizet adtunk a cumisüvegből, és nem anyatejet. A másik pedig: az anyatej bizonyos összetevői arra szolgálnak, hogy bevonják az éretlen bélfalat, anyatejes védőbevonatot képezzenek rajta. Ez azért szükséges, mert a kisbabák bélrendszerében a sejtek még nem szorultak teljesen egymás mellé, hanem kis rések vannak köztük, amin például a kórokozók meglehetősen akadálytalanul be tudnak jutni. Az anyatej ezeket a réseket eltömi, nem engedi át az ilyen anyagokat. Ha vizet vagy teát adunk a babának, akkor ezt a réteget lemossuk, és utána sok napba telik, amíg visszaáll.
Növekedési ugrások
Ami még nagyon fontos lehet az első hetekben, az az, hogy a kisbaba életében vannak úgynevezett növekedési ugrások. Ez azt jelenti, hogy a kisbaba olyan intenzív növekedési fázisba kerül, amikor egyik napról a másikra megnövekszik a tejigénye. Ilyenkor történik az, hogy a baba ismét nagyon gyakran akar szopizni. Ez általában három- és hathetes, illetve három és hat hónapos korban fordul elő. Nem véletlenül ezek azok az időszakok, amikor a legtöbb édesanya abbahagyja a szoptatást, illetve elkezd hozzápótolni, mert ilyenkor hajlamos megijedni, hogy elfogyott a tej, egész nap szopizni akar a kisbaba. Szükségtelenül pótol hozzá, mert nem azért szopik ennyit, mert a mamának nincs elég teje, hanem mert az anya valamiért úgy érzi, hogy nincsen elég teje. Ezután nagyon nehéz visszaállni a teljes anyatejes táplálásra. Ha ennyi idős a babánk, és azt tapasztaljuk, hogy állandóan mellen lenne pár napig, akkor ne ijedjünk meg, mert ez normális jelenség, és hamar elmúlik.
A hasfájás egy típusa
Ahogy nő a baba, úgy egyre rövidülnek a szopizási időszakok, egyre éberebb lesz, egyre jobban figyel a környezetére. Itt megemlíteném azt a bizonyos hasfájást is, amely néhány, a környezetéhez viszonylag nehezen alkalmazkodó babánál jelentkezik. Ahogy kikerül a pocakból a kisbaba, egy teljesen új világhoz kell alkalmazkodnia, és ez okozhat nehézséget.
Sok baba hasfájósan jelez délután és estefelé. Idézőjelben mondom, hogy hasfájós lesz, mert ez valójában nem hasfájás, hanem stresszes állapot. Ha azt tapasztaljuk, hogy a babánk délután csillapíthatatlanul sír, akár órákon át, és csak kézben hajlandó lenni, csak cicin van jól, de igazából ott sem, akkor tudhatjuk, hogy ez a stresszes jelenség lépett föl. Ennek oka a baba éretlen idegrendszere, amely nem képes megbirkózni azzal a töménytelen ingerrel, ami őt kívülről és belülről egyaránt bombázza, így egyszerűen kifárad.
Ha ilyen babánk van, akkor bármi segíthet rajta, ami a méhen belüli életre emlékezteti. Ha pucérra levetkőztetjük, összebújunk vele, ágyban mellre tesszük, ringatjuk, bebugyoláljuk, beül vele apa a kádba, ez mind megnyugtató hatással tud rá lenni. Hordozókendőbe lehet tenni és ringatni. Ezzel a típusú nyűgösséggel kapcsolatban az a rossz hír, hogy körülbelül 3-4 hónapos korig tart. Igazából megszüntetni nem lehet, csak kezelni, így napról napra. Meg fog szűnni, ezt viszont ki kell várni. Ha a kisbabánk ebben a kezdeti időszakban állandóan karban, kézben lenne vagy szinte csak ott van, az teljesen normális dolog. A babának ott van a helye. Az ember testén, a karján, a kezében. Erre választódtunk ki az evolúció során.
Az emberi csecsemő annyira védtelennek születik, hogy egyedül egyáltalán nem képes semmit csinálni, még lábra állni se. Egyet tud: torkaszakadtából ordítani, amíg valaki nem segít rajta. Ezzel a készséggel születik. Ha belegondolunk, a biológiai felépítésünk ugyanaz, mint volt az ősidőkben: ha egy ilyen kicsi babát leraktak, akkor gyakorlatilag halálra volt ítélve. Kihűlt, éhen halt, fölfalták a ragadozók. Ha lerakják, akkor az életösztöne miatt ordít, ahogy a torkán kifér, hogy valaki vegye föl, és legyen biztonságban.
Sokszor lehet hallani, hogy ezzel elkényezteti az ember, és soha többé nem lehet majd lerakni a gyereket. Bár nem tudom, az ilyen emberek láttak-e már olyan hatévest, akit csak kézben lehet tartani. Én nem hiszem. Ez egy időszak. Nagyon fontos időszak, és igazából azok a babák képesek később felfedezni a környezetüket, akiknek ebben a korai időszakban ki volt elégítve a biztonságigényük.
Ha az ember vesz egy kendőt, akkor akár magán is tarthatja a babát, és közben tud ezt-azt csinálni. Érdemes normálisnak felfogni, hogy kézben, vagy rajtunk van a baba, és nem azt, hogy a kiságyban, vagy valahol máshol. Eljön az az időszak, úgy 9-10 hónaposan, amikor a baba azért ordít, hogy tegyék már le. Akkor is, ha az utcán vagyunk, vagy a koszos orvosi rendelőben, vagy nem tudom én hol, ahol nem tudjuk lerakni. Ilyen helyen nem „négykézlábazhat", de ő vonaglik ki az ember kezéből. Szóval minden kornak megvan a maga sajátossága, mindennek megvan a helye és ideje, és mindig azt érdemes élvezni, ami épp van.
Nagy pusszantás Lőrincnek. 
majd szép lassan átállnak. 
Dorka dönörűűűű, képek zseniálisak, tehát a fotós (is) szuper 
és ez használ??? megyek is, csinálok magamnak 
... és ilyen lett 
Rossz lehet nézni mikor erölködik. A hinta tök jó és Barni nagyon szép!!
