Szanet,
sajnos nem tudok németül, de csak kidob a Google több oldalt, ha rákeresel, és csak van ár is feltüntetve az egyiken, nem? Az meg ne izgasson, mit mondana rólad a csaj, különben is, meg is írhatod neki, hogy véletlenül sült el máshogy a dolog, mint ahogy tervezted.
Szandra,
én is jót nevettem ezeken a képeken, nagyon viccesre sikerültek
Én is göndör voltam egészen sokáig, még felnőtten is. Én nem tudom, mi történhetett, de tökre kiegyenesedett. Hú, nehéz döntés lett volna azért ez az örökbefogadás, az biztos. Fiúk rosszabbul viselik, bár néha én is úgy éreztem ahogy Tonti egyszer találóan fogalmazott "most nem tudom, őket dobjam ki az ablakon vagy én ugorjak ki".
Amúgy szerintetek az normális, hogy még így 15 hósan is, ha elmegyünk valahova, biztos hogy lesz sírás? Olyan kiszámíthatatlanok, egyik percben vidáman kurjantgatnak a Deichmanban a rajzfilmet nézve, másik pillanatban elsírják magukat. Biztos azért lehet, mert marhára keveset mozdultam ki velük emberek közé. Remélem hamar megszokják majd ha most elkezdem...
Petri,
kiscsávón meg még nagyobbat röhögtem ahogy ott terpeszkedik
Cékla: én egyben beteszem a sütőbe, majd mikor megpuhult és kihűlt, meghámozom, és felkarikázom. De míg nem ettek darabosat, botmixeltem. Akár magában is csemege.
Mekkora súllyal születtek a csajok és hány cm-esek? Csak mert az én 4,5 hónapos csajaimat hétfőn 6830-nak és 6440-nek mértük 
Gyorsan előkaptam a füzetemet, hogy biztosan jól emlékszem-e 
)
