Ági!
Az a legfőbb helyzet, hogy net elvonózok. Komolyan.
Az elmúlt években ! (ha megnézed 2005 óta van itt regisztrációm, azóta írok napi szinten) nagyon nagyon sok időt töltöttem a számítógép előtt ülve. Nagyon sok minden csúszott, elmaradt az miatt az utóbbi időben, hogy itt ültem és ez a helyzet tarthatatlan. A nyaralásaink alkalmával - ami valamelyik családtag házának a megőrzését jelentette amég nyaralni voltak - elég jól sikerült lejönnöm az anyagról.

Most próbáltom csak tartani a szintet és nem egész nap itt ücsörögni. Sajna ez azt jelenti, hogy a legtöbbször csak olvaslak Benneteket, de az írásra már nincs elég időm. Aztán Ákos is már akkora, hogy komolyan kell vele foglalkozni, nem elég ha leültetem a játékai közé, hogy játszon egyedül. Könyvet nézegetünk, mondókázunk, énekelek neki (höhö), tanuljuk az állatokat mutogatni a könyvekben, én meg közben nyávogok, ugatok, bégetek hozzá, mikor mit. Aztán ahogy Nektek is emellé itt van még a háztartás, a főzés és élni is kéne valamikor. Egyszóval a netezés nélkül is terhelt vagyok, de mióta nem netezek annyit, nem frusztrál annyira, hogy minden elmarad, hanem elég jól utól tudtam érni magam. Ez van velem.
Meg aztán (és kérlek ne értsetek félre) kicsit elszomorodok mindig amikor valaki jön gólyahírt jelenteni. Egyre biztosabb vagyok benne, hogy nekem mostanában nem lesz újra gyerekem, hacsak valami "baleset" nem történik. A Párom nem akarja, nagyon nagyon nem. Az elmúlt években megtanultam a testem jelzéseit értékelni és tök rossz érzés amikor ciklus közepén vagyok és tudom, hogy most kéne ha akarnánk, de nem lehet. Még nem jutottam túl ezen, nehéz megbarátkozni a gondolattal, hogy nem lesz több babám, a Páromtól biztosan nem. Remélem tényleg nem értitek félre! Mindenkinek szurkolok akihez még nem költözött be a kistesó és a kismamáinkért is izgulok, hogy minden rendben legyen.
Ákos bébé jár egyedül, kapaszkodás nélkül már egy ideje. Sosem esik el, ha billen, akkor azonnal fenékre tottyan. Sokat mászik is még, a küszöbön pl. csak átmászni hajlandó, átlépni nem, kb. 50-50%ban váltogatja egymást a mászás és a járás. Vettünk neki a múlt héten cipellőt, abban is elég jól megy, de azért mezítláb a legkirályabb.

Épp az előbb néztem, áttört a 8. foga is, így nem egészen 1,5 hónap alatt 6 fogat növesztett. Az első (illetve sorban a 3.) volt nehéz és most az utolsó, a többi úgy kijött, hogy észre sem vettünk semmit. Nyűgibb az átlagnál most, nem hajlandó megint napok óta semmi rendeset enni, és ha tehetné állandóan rajtam lógna és nem alszik rendesen. Igazából beléptünk az ördögi körbe, mert a nem evés és a nem alvás hozza az összes többi nyűgöt, aztán kezdődik minden előlről. Remélem így a 8. után lesz egy kis pihi és helyrerázódunk.
Nagyon jó fej, mosolygós, örökké menős, rosszcsont baba, imádom. Integet mindenkinek pápát ezerrel, bármikor bárhol ott tudom hagyni egy szó nélkül, imádja az állatokat és csavargó típus, mint én is. Mondani csak a hintát (inta) mondja érthetően és célirányosan, a többi szónál inkább csak a halandzsa megy. Tetete, bababa, dididi, mamama, néha papa, illetve némi ci sziszegés a cicára. Szóval nekünk az első szó a hinta.

Egyszerűt választott a gyermek.
Eszikével jó ideje nem találkoztam, de ha minden jól megy, ebben a 4 naposban átugranak majd hozzánk. Láttam őket épp a minap a városban, de mivel a fodrásznál ültem alufóliába csomagolt hajjal, nem rohantam utánuk.

Annyit tudok, hogy nagyott nőtt Noncsi és még mindig tűzről pattant nagyon, így Eszikének nincs egyszerű dolga vele.
Jövő héten nyaralni megyünk Sopronba, akkor biztos nem leszek megint.
Kép:
Most pedig eltépek teregetni - ha Ákos is úgy akarja.
Sziasztok!