Monic, én kérdeztem

Helyesek a kuttyok.
Nekünk egy kis pincsi keverék van a lakásban.
Hogy fokozzam a kutyás témát... nekünk két nagy van kint, és a kicsi meg a lakásban. Nem rajongok érte, hogy bent van, néha idegesít engem is, hogy jön-megy, de nem tudom kirakni, mert nem lenne neki biztonságos.
Azt nem is meséltem, 2 hete este 10-kor rohantam vele az állatorvoshoz, mert megevett egy gumilabdát, Száva totál kiborult, hogy meghal a kiskutyája. Doki jól meghánytatta, kijöttek a darabok, jól van szerencsére azóta is.
Mióta megvan Zéti én is kevesebbet kutyázok, a nagyokkal nem sétálgatok meg nem játszom annyit, a párom viszi ki őket.
Lilit is megsimizem, játszom vele, persze mindig kezet mosok, ha hozzányúlok, vagy a cuccaihoz.
Szerintem egy egészséges kutyától nem fog a gyerek semmit elkapni, persze én sem hagyom, hogy puszilgassa a gyereket a kutya, bár egyszer megtörtént. Amíg bementem kezet mosni, a Lili összepuszilgatta Zétit.
Különben sok kutyás ismerősöm van, és olyan is van köztük, akinél szoros kontaktusban van a kutya meg a gyerek, és sosincs semmi baja a gyerkőcnek, sokkal kevesebbet beteg, mint Száva.
Volt egy hatalmas dogunk is, Száva mellette nőtt fel, imádták egymást. Már tettem be róluk képet. A mostani két nagy is jóóó nagy testű, menhelyes az egyik, a másik befogadott, félholtra verve találtuk.
Én nagyon szeretem őket, sosem tudnék megvállni egyiktől sem.
Amy, te, hogy vagy a kuttyokkal?
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára andus70 2009.05.25 16:20-kor.