Inari! Annyira nagyon örülök, hogy neked is sikerült. Ti is pont az a kategória vagytok, akik már nem bíznak, és láss csodát. Izgulok, hogy Dévai is minél jobb híreket mondjon, és megerősítsen, hátha többen is laknak odabent.
Réka! Hányinger, szédülés? Nincs semmi ilyesmi még? Vagy remélhetőleg téged ez a "kór" elkerül. Olyan jó lehet, gondolom minden gondolatod a kispacára irányul, mi-hogy lesz, stb. Csak ne izgulj feleslegesen, örülj, örülj, örülj!
Már nem tudtam elolvasni, hogy küldjem el a számom, legközelebb csereberélünk.
Wish! Szerintem nagyon jó jel lehet az a kis rózsaszín valami, de ha még nem is mutat semmit, az sem gond, mert ráér még zebrásodni a teszt. Nagyon szorítok neked. Engem is érdekelne, honnan ismered meg a nyálkahártyát.
Nagyon vártam ám, hogy hívj, mostmár tudom miért nem hívtál. Fő, hogy meggyógyultál. Paksra is azért nem mentem, mert a keresztfiam megbetegedett, és nehogy elkapjam megint.
Timi! Már biztos, hogy nem sikerült? Megjött?
Roxal! Algopirinyt szedhetsz nyugodtan, sokkal jobb, mintha belázasodnál. Úgy látom nincs már vizsga, hát csinálsz magadnak újabb problémát.
Póci! Hogy érzed magad? Fáj még a pocid? Szurkolok nagyon neked, hogy minden rendben legyen. Amikor ott voltunk Dévainál, ott volt az a szőke hajú csaj, aki nem ment le a férje után. Az olyan gáz volt nem? Várta az ajtóba, de nem segített volna neki. Szerinted?
Enigma! Kész csoda, hogy néha is tudsz írni. Már olyan régen raktál fel képet a gyerkőcökről, pedig már biztos sokat nőttek.
Nektek mi is volt a problémátok?
Ha nem gond, írnék neked egy mailt, ha tudsz válaszolj rá kérlek. Puszi.
Ági28! Inari mindent jól leírt, az ultrahangok maximum 5 van, vagyis ennyiért kell fizetni. Plussz az injekciók, gyógyszerek, nekem személy szerint kb. 50,000 Ft, plussz az inszem 40,000Ft. Attól is függ, mennyire vagy stimulálható, ha egy átlagot veszünk, akkor kb. 100,000 egy inszem. Kérdezz nyugodtan, ha valami nem világos!
Dia! Fiad még mindig csodás. Gondolom ilyan is marad.
Nektek is volt ilyen nem végigcsinálós inszem?
Kata! Kutya ügyben elhiszem, hogy annyira várod már, én is így voltam. De most van időd olvasni egy kis szakirodalmat. Azt már írtam, hogy az alomból hozzatok el egy darab rongyot? Ha igen, most megint írom, mert az anya szag megnyugtatja, jobban fog aludni, nem fog sírni a kutyus. Később persze már a ti "szagotok" fogja megnyugtatni.
Rólam:
A 40 napot a legutolsó mensitől kell számolni, vagyis febr. 1-től. Akkor kell hívni, szedek megint duphastont, megjön, és megint kezdődik újból. Amúgy korrektül megmondta, hogy bár nem sokat, de látott már tőlem rosszabbat is, és még gyereke is lett. A peték nagyon kemények (rögtön Inari jutott eszembe, de most már hál Istennek tárgytalan), szóval inszemmel nem igazán fog összejönni. Azt mondta a lombik nekem minden képpen jobban feküdne, mert jobban lehetne növeszteni is, meg amúgy is. Azt is megmondta, hogy ha nem fogyok, nem lesz gyerek, vagyis ezt csak Secának mondta. A következő hónapra 5 kg-ot kell fogynom minimum. Mondtuk neki, hogy hagyjuk abba, és akkor fogyózom erőteljesen, de azt mondta az sem szokott bejönni. Mert most fellazultak a peték (amit azért kétlek, mert ugye az elsőnél picit jobban ment), és hatásosabb a stimu. Megpróbálok bízni benne teljesen, úgy gondolom, hogy a legjobb helyen vagyok, előbb-utóbb csinál nekem úgyis kölköt. A 16mm-esem összement szép lassan. Pedig apával is mindent ugyanúgy csináltunk. A végén már csak 8-asok voltak, de nem mehetett tovább a szuri, azt mondta nem lehet több. Picit látszott rajta mindig, hogy amikor meglátott nem ugrált örömében, de hát legyen ez neki is egy próba. Igaz? Csak attól félek, hogy ha ez sokszor ismétlődik, évekig el fogok játszani azzal, mire letudom a hat inszemet (ez nem számít), eközbe nem dolgozom, nem kakilom a pénzt, mire meg itt lesz a gyerek megy a kutyaólba.
Én is azt tanácsolom, hogy egyszerre csak egy dologra figyeljetek, én is mindig elveszek a részletekben, és semmire sem vezet. 
