Agnyes: Ha valakinél csak egy nagyon enyhe IR van, akkor valóban nem díjazza a metet és most finoman fogalmaztam. (Ilyen történetet már nem egyet hallottam.) Arról viszont nem tudok nyilatkozni, hogy PCOS esetén is ilyen szigorú-e... Szerintem ha ő azt látja, hogy sikeres stimu lehet más gyógyszerek nélkül is, akkor nem biztos, hogy támogatja a metformin szedését.
Az említett készítményt bátran adhatod a párodnak, ha nincs szüksége fokozottabb cink-és szelénbevitelre. Hiába van benne az említett két elem elvileg jól felszívódó formában, ha a napi adag (2 tabi) mellett cinkből az egészséges emberek számára ajánlott mennyiség harmada, a szelénből meg csupán a hetede(!) van benne. Bár még sosem írtad, hogy a párod katonáival gond lenne (gondolom, ezért volt korábban több inszem is), ha mégis így van, akkor ez a készítmény gyenge lenne neki.
Kati: sajnálom, hogy elsőre nem sikerült. Mégis az a fránya progeszteron okozta a tüneteket. Minél több a próbálkozás, annál biztosabb, hogy meglesz a tuti recept, csak ki kell várni. Örülök, hogy Ti is egyből belevághattatok és remélem, a korábban bevetett hormoninjekcióknak meglesz a hatása. Ha már úgyis szabadságon vagy, el ne felejts futni!
Csomee: most hány, jó tüsződ van? Ma még kaptál hormont? A Cetrotide is megy?
Melánia: az Ovitrelle akár 5 napig is befolyásolhatja az eredményt, bár ez ritka. Egy dolgot nem szabad: egy negatív teszt után összeomlani és lélekben teljesen feladni. Ha megjön, akkor mindenképpen hívni kell Déviszt. Szerintem akkor is lesz UH, mert nem egy esetben enyhe vérzés mellett is létrejön a terhesség. Ennél valószínűbb az, hogy nem jön meg és az UH után, a gyógyszerek leállítását követően jön meg, ha az eredmény negatív. Olyan is előfordulhat, hogy az UH sem mutatja meg egyértelműen (ezért kell a 3 hét, mert korábban sokszor még nem látható), ilyenkor még vérvételre is elküldhet. A lényeg: az UH, vagy UH+vérvétel lesz az, ami eldönti a kérdést, az egyébként sem 100 %-ig megbízható teszt viszont nem! A sikertelen, beültetéssel nem végződő programokkal nem szabad foglalkozni. Ez csak a 3. olyan eset volt, amikor ET-re is sor került és egészen jó megtermékenyülési arány mellett, nem is túl sok tüszőből, ráadásul donorral sem riogattak, tehát a helyzet hosszú távon igenis bíztató. Ne felejtsétek el, hogy a lombikkal végül 90%-ban sikerül a gyermekáldás és a maradék 10% 2/3 részében eleve nem is sikerül a stimuláció.
Miciona: Somodyval kapcsolatban ne felejtsd el, hogy anno Chikán lemondása után őt akarták gazdasági csúcsminiszternek és csak azért lett Matolcsy, mert Somody a hosszas győzködés ellenére sem vállalta. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a jövőben elképzelhetetlen olyan környezet, ahol Somodynak egy fabatkát sem ér a szava (pénze). Mondhatnám úgy is, hogy a támogatott alkalmak csökkentése csak idő kérdése. Amíg az alkotmány biztosítja a kultúrális "okokból" inaktív tömegeknek a legmagasabb szintű egészségügyi ellátást (így alapból megtorpedózható a különböző szintű ellátás bevezetése), addig ez így is lesz. Azzal persze már senki sem foglalkozik, hogy nekem, mint a TB-nek sok pénzt befizető, dolgozó embernek ugyanezen elv alapján sérülnek az alkotmányos jogaim, de ezen már nem is dühítem magam. Mindig is tudtam, hogy nekem csak kötelességeim vannak, a jogokra hivatkozva meg csak azok verhetik a nyálukat, akiknek semmit sem kell letenni az asztalra.
Egyébként rossz nyelvek szerint Somodyék a sikerrátájukat nem úgy számolják, ahogy a többi intézettől az OEP megköveteli. Másoknak követniük kell a terhességeket és a siker csak onnan számít, ha megszületett a gyermek, a többieket aláaknázó intézményben ezzel szemben az elhalt terhességek, sőt, még a biokémiai terhességek is sikeresnek számítanak. Ja, hát így könnyű. Persze ők megtehetik, mert támogatás hiányában nem az OEP szabályai szerint kell játszaniuk. Ami a leginkább undorító és hánytató ebben a történetben, az az, hogy az egyik versenyző úgy akar első lenni egy versenyben, hogy közben nyugodt lélekkel elgáncsolja a többit. Az fel sem merül benne, hogy ő is pályázhatna az OEP-es támogatásokra. Vajon miért? Talán fél attól, hogy egyenlő feltételek mellett kiderül, hogy nem is olyan sikeres, mint ahogyan azt terjeszti magáról? Akkor meg mire veri magát?!? Tulajdonképpen ezzel a Somodyval csak egy baj van: hogy annak idején nem a vonat tolta a babakocsiját...
Julcsi: nem indulunk, mert a tüszőhelyzet nem olyan rózsás, ahogy vártuk. Összesen 7 van, ami önmagában nem is lenne rossz, de ebből csak kettő volt aktív, ráadásul ezek már szerdán is kétszer akkorák voltak, mint a kicsik, így "elették" volna a hormont a többi elől. 2, esetleg 3 jó tüszőre lett volna így esély és a korábbiakból okulva nem akartunk feleslegesen ellőni egy alkalmat. A Doki most egyértelműen a hosszú protokollt javasolja, mert azzal kiküszöbölhetnénk a méretkülönbségekből fakadó hátrányokat. Mi hosszasan ecsetelgettük a Decapeptyllel kapcsolatos averzióinkat, nem egy övönaluli kérdést is feltéve, így végül egy "gyenge", legalább 3/4 órás konzultáció után abban maradtunk, hogy egyelőre még nem bólintunk rá a mellékhatásokkal gazdagon megfűszerezett hosszú protokollra, hanem a következő hónapban megnézzük, hogy a tüszőhelyzet alapján van-e esély a szokásos, rövid protokoll szerinti stimura és ha nem, akkor meglátjuk. Jelenleg az ezzel kapcsolatos információkat gyűjtjük és megpróbálunk minél alaposabban felhomályosulni a kockázatokkal kapcsolatban.
Dévisz egyébként azt mondta, hogy júl. 20-án nem tesznek lakatot a kapura, hanem onnantól Iron lesz az áldozat, aki az UH-kat és az esetleges műtéteket elvégzi.