Sziasztok!
Na megjöttünk a hosszú útról. Elég "viccesen" indult a napom. Kezdtem úgy, hogy mikor felkeltem megcsúsztam és megrántottam a térdemet, majd elmentem a boltba ahol annyira pakoltam a kosárba, hogy az ujjamat lehorzsoltam, de nem gyengén.
Na mindegy, nagy nehezen elindultunk, de persze, hogy nem értünk oda időben, de előtte betelefonáltunk, hogy valszeg késünk. Megérkeztünk, átöltöztem és rá nem sokára szólt a biológus csajszi / azt hiszem Erikának hívják/, hogy megnézhetjük a babákat. Mondta, hogy az egyik nagyon szépen felébredt /Ő 9 sejtes/, de a másik veszített sejtszámot, de szépen indulgat Ő is befelé /Ő 5 sejtes/. Majd dobok fel képet róluk, de ehhez apa kell. Na irány a műtő. Na kisegített, na ki..... hát persze, hogy Misi bácsi. Megnézte, hogy rendben van e a nunikám, de lehet, hogy valami különleges volt rajta, mert qrva sokáig nézet. Megkaptam őket, a műtőben még feküdtem 10 percet, majd a szobába 1 órát. 14.00-kor kaotuk mrg a zárót és indultunk haza. Június 29-én kell mennem vérvételre.
Bocsi, ha egy kicsit hosszúra sikeredtem.
Tigriske!
Gratulálok, de még mindig halkan. A lánybúcsún pedig csak rostosat inni!!!!!!
Kis Angyal!
Holnap inszemináció? Nagyon drukkolok Neked!Holnap várjuk Tőled is a beszámolót.
Puszi
Ildi