Kika,
Szépet írtál, egyetértek :-))
Azonban csak kicsit terelődött másra a szó, végig a szóbanforgó doki kifogásolható stílusát sérelmeztük.
Még én is hadd végszavazzak a Moustafa doki kontra normális bánásmód témában :-)
Márti,
Talán az utolsó pár hozzászólás meggyőzött arról (nagyon remélem), hogy nem Te felelsz a dokid magatartásáért (nem Te vagy a célpont ebben a vitában) nem kell őt megvédened, de ha úgy érzed, tedd azt. Ha az értékrendednek megfelel, hogy ő saját pacienseként időnként Veled is sértőn beszél, az a Te dolgod.
De kiderült, hogy a legtöbbünk értékrendjébe ez már nem fér bele. Szerintünk jogos a felháborodás, szerinted nem. Ő megalázhat időnként ok nélkül is másokat, de szerinted a háta mögött akkor sem "illik" őt véleményezni emiatt. Én nem hiszem, hogy ilyen "előnyt" ő megérdemel, egyszerűen nincs joga ilyet elvárni a megbántottaktól.
A jogokról jut eszembe... kár, hogy nem olvassa a Moustafa a terhesgondozóban meg a szülészeten kifüggesztett táblát a betegek jogairól. Abban kiemelik az emberi méltósághoz, bánásmódhoz való jogot. Hát időnként ő azt nem adja meg a pacienseinek, mégha csak a stílusáról van is szó.
Én sem szeretem, ha csak a háta mögött nyílvánítanak véleményt vkiről, én az őszinteség és az ott helyben lerendezés híve vagyok. Mint írtam, az engem ért sérelemre azonnal visszareagáltam ugyanolyan eszközökkel, amiket "bevetett" ellenem. Vette is a lapot, mert a 2 perces kioktató stílusról azonnal áttért fél percre közös ügyünk orvosi részére, aztán jött a soha viszontlátásra:-)
Az első hsz-omban ezért is bátorítottam a "sértetteket", hogy legközelebb lelkileg felkészültek legyenek és ők is azon nyomban védjék a jogaikat, akár szóban (hasonlóan reagáljanak vissza ilyen stílusra) akár tettekben (kérjenek más dokit, ha annyira méltatlannak tartják a viselkedését). ENNYI.
Mucus,
Nem volt fogadott szülésznőm, mivel az előző szüléseim alkalmával sem választottam, de mindig nagyon kedvesen, emberségesen, empatikusan viselkedtek velem, szóval maximálisan meg voltam elégedve velük. És azt hallottam, hogy tényleg mindegyikük normális, segítőkész.
Most legutóbb a Góczáná Anikó volt mellettem és hálával tartozom neki is mindenért. De a korábbi 5 szülésznőnek is megköszönöm, hogy elláttak, bíztattak, mellettünk voltak.
A dokinkban én is azt tartom még nagyra, hogy a babára is nagyon odafigyel. A kislányom kis rendellenességgel született másfél éve, akkor is azonnal ment utána, beszélt a gyerekorvossal a vizsgálat után és rögtön jött vissza az infókkal kíméletesen és nagyon bíztató jövőképpel, hogy minden rendben lesz, ne aggódjak. És a kórházi napok során is csak tőle tudtam meg fontosabb dolgokat a probléma kezeléséről (még a gyerekorvos is elfelejtette említeni a kislányom javulását nagyban meghatározó gyógytornát) És később is ajánlott szakorvost a kezeléshez.
Na,jól van, nem akarom itt ajnározni, nincs rá szüksége:-)
De ugye semmi gond nem adódott ebből, hogy nehezen tért magához a babátok? Nagyon remélem, hogy nem.
Hát, azért a másfél óra kitolás sem irigylésre méltó.
Az első babámnál fél óra volt "csak", de erőm sem maradt addigra, úgy kifáradtam az azt megelőző keményebb 5 órás oxitocinos vajúdás alatt. Úgy préselték ki végül belőlem a kisfiamat. De ez már nem számít. Azért sajnálom, hogy nem találkoztam előbb a Sztanyikkal:-)
A fiamat a Gulyás dokinál szültem amúgy, akiről a szülés előtti terhespatológián töltött napjaimban, meg a "hálálkodás" után csalódtam egy nagyot. A szülésnél végülis rendben volt (bár a végén elég bizonytalannak tűnt).
Viki
Jujj, de izgi! 
