Aztán rájöttem hoyg mi van azzal aki mozdulatlanul pihen ésa friss levegőt se meri beengedni a szobába úgy vigyáz magára aztán mégsem sikerül...
Szal nem ezen múlt hidd el.
TAlán az orvos meg tudja mondani hoyg miért nem...NEkem csak széttárták a karjukat hogy ez most így lett ki tudja miért.Ez a legszarabbmert azt mondja hoyg ez vagy az volt a baj de nem baj legközelebb...
NA mindegy azért menj el holnap, tudod itt eg ypáran már jártak úgy hogy véreztek aztán mégis
Hátha...
LExi látod Te is ezt mondod ne magát okolja, akkor magadnak is mondogasd hátha egyszer végre valahára el is hiszed...
Én is ezt teszem, nyár óta már olyan baromságokat kitaláltam hoyg múltkor egy barátnőm lehülyézett és mondta hogy : látom időd aztán van gondolkodni..."
csakhogy stílusos és Péli Barnás legyek) Ha a terhesség nem stabil, akkor inkább most mondjanak Neked nemet, minthogy rettegés legyen a terhességed és esetleg a vége tragikus. Bár ez sem igaz minden esetben, mert az enyém is nagyon stabilnak indult, aztán nézd meg mi lett belőle. Minden nap eszembe jut, hogy miért nem úgy volt, hogy egyszerűen csak nem sikerült, mint a több esetben. Miért kellett hozzá ez a dráma????? Ha nem, akkor nem, tehetetlenek vagyunk, de ebben a fázisban jár a legkevesebb fájdalommal, mármint az eredményhirdetéskor. Akkor és ott sok(k)nak tűnik, de soha ne tudd meg, hogy még azt a legkönnyebb elviselni. Remélem érthetően írtam le a gondolataim lényegét. Ha most nem, akkor legközelebb sikerül, de egészséges maradtál. Lelkileg is csak annyira nehéz, amit még el lehet viselni (akkor én se így éreztem, amikor ebben a cipőben jártam, de sajnos most már tudom, hogy így van)
Sok puszi!
De végül szerecsém volt, mert mire visszamentem a szobába, addigra a másik két lány már elment, így legalább a kanapén elnyúltam egy picit. Sőt, otthon jól felpolcoltam a fenekemet, és úgy maradtam még vagy 1 órát, illeteve sokszor mentem fel gyertyaállásba is. 
neked 
