Sziasztok!
Bocsi, hogy nem nagyon írok neveket - de elolvasni sem volt semmi a rengeteg hsz-t, megjegyezni a kérdéseket, pedig már nem az én szita agyamnak való...
Annamari!
Gratula a 2 fiatalemberhez!


Nagyon jó egészséget kívánunk!!!!
UH:
Nekem a 6. héten még csak 1 petezsákot láttak, a 9. már kettőt! S ha valakinek, nekem aztán két tök különböző kisfiam született, tehát tuti kétpetéjűek.

Kórház:
Én is a betöltött 34. héten feküdtem be (külső méhszáj eltűnt, erősen vizesedtem, vérnyomásom ingadozott), s 2 hétre rá 36+1 programozott csaszival születtek a skacok (2800 és 2700 gr súllyal).

Szülés:
Sokkal rosszabb a császár!
1. a szülés az egyetlen fájdalom, aminek (szerintem) van értelme

, s aki (v. akik

) miatt megéri, hogy fájjon...

2. kimarad az az isteni érzés (csak hallomásból tudom sajna - de mindig erre vágytam...), amikor megszületik a baba, felsír és egyszerre minden addigi fájdalmat elvágtak, elönt a forróság, anya lettél!!

(belőlünk viszont kiveszik a babócokat egyik pillanatról a másikra...


- még szerencse, hogy az altatás mellőzése miatt, legalább halljuk a felsíró picit


)
3. nem tették a mellkasomra, nem adhattam Nekik egy puszit, nem érinthettem meg... Helyette 2 perc különbséggel felmutattak két zöldbe csomagolt kis véres manót, akit aztán el is vittek és 1,5 napig NEM is LÁTHATTAM, mert 1 napig az intenzíven mozdulatlanul fektetnek, aztán meg épp NINCS LÁTOGATÁS...

4. lehet, hogy alatta nem szenvedsz, de utána tuti! Én (és a császáros szobatársaim is!)napokig vonszoltam magam, hasamat fogva, görnyedve csoszogtam, a magas ágyról éjjel-nappal min. 100x kínszenvedés volt leszállni, ellátni Őket, elvinni fürdetni, sorbanállni egyesével, xszer tápszerért csoszogni - meg is lett az eredménye - kifakadt a a sebem miután hazaértünk...
Félreértés ne essék - én voltam a világ legboldogabb embere 2002.02.08-án, amikor felsírtak a kisfiaim!!!!!!!!

Csak rengeteg dolog kimaradt az első percekben, órákban, napokban...
Nem így képzeli el az ember, de a szükség nagy úr. S az első a babák védelme!!!!
Ha az orvosok úgy ítélték meg, hogy ekkor és így kellett megszületniük - akkor nekünk "laikusoknak" nincs beleszólásunk. Remélem nem puszta "kényelemből" v. túlzott óvatosságból történt mindez, hanem mert valóban szükség volt rá...
Egy a lényeg: van két gyönyörű, virgonc, rosszcsont kisfiam - akik az életem értelmei!

Szép hétvégét Mindenkinek!!!
Erika