Két év letöltendő börtönbüntetésre ítélték Geréb Ágnest
Két év letöltendő fogházbüntetésre ítélte Geréb Ágnes szülész-nőgyógyászt első fokon a Fővárosi Bíróság - adta hírül az MTI. Geréb Ágnes az ítélet szerint bűnös foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűncselekmény elkövetése miatt.
A mostani per két éve kezdődött, időközben az ennek kapcsán tárgyalt esethez két másik ügyet is csatoltak. Köztük a 2010. év végi Alma utcai esetet, amikor is október elején Geréb Ágnest, aki itthon gyakorlatilag az otthonszülés arcának, élharcosának számít, előzetes letartóztatásba helyezték, miután segédkezett egy kórházon kívüli szülésnél, aminek következtében egy újszülött újraélesztésére volt szükség.
Geréb Ágnes több, mint két hónapot töltött előzetes letartóztatásban, majd házi őrizet alá helyezték. A szülész-nőgyógyász és vádlott társai eljárási kegyelmet kértek március 17-én, az utolsó előtti tárgyalási napon, ám az Index.hu portál információi szerint Schmitt Pál államfő eddig nem döntött Geréb Ágnes kegyelmi kérvényéről. Ha azonban a kérelmet a köztársasági elnök elutasította, annak felülvizsgálatára nem lesz mód. Ugyanakkor a kérelmezőnek lehetősége van újabb kegyelmi kérelmet előterjeszteni, ennek elbírálása pedig a korábbi kérelem elutasításától függetlenül történik.
Az események a politika részéről is reakciókat váltottak ki: március elején nyilvánosságra hozták az otthonszülés szabályozásáról szóló tervezetet.
Mindeközben az Origo.hu beszámolt róla, hogy nem jogerősen, másodszor is felmentették a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vádja alól a MÁV Kórház volt nőgyógyászát, akinek ügyelete alatt egy szülő nő meghalt, egy asszony pedig életveszélyes állapotba került. Ebben az ügyben a döntést azzal indokolták, hogy a vádban szereplő tragikus esetekben nem bizonyosodott be, hogy a történtek ok-okozati összefüggésben lennének a nőgyógyász esetleges szakmai szabályszegéseivel, vagy hogy annak mulasztása miatt következtek volna be.
Babanet hozzászólások(13 hozzászólás)
én sem vagyok az otthonszülés híve, noha a második terhességemmel hiába jártam egy héten belül három orvosnál, hogy úgy érzem, nem mozog a kicsi, senki nem vette a fáradságot, hogy egy sima uh-ra tegyen (18 hetesen), hanem elhajtottak, hogy majd a 20. hét tájékán jöjjek vissza, ha nem érzek magzatmozgást... Persze már legalább két hete halott volt bennem a kicsi, a szülésem lelki és fizikai kínjait itt most nem részletezném...
A magam részéről úgy gondoltam a nyilatkozattételt: ha egy anyuka eldöntötte, hogy otthon akar szülni, és erről nem lehet lebeszélni, akkor bizony legyen elég határozott akkor is, ha alá kell írnia egy ilyen nyilatkozatot. Éppen azért, mert arról fel kell, hogy világosítsák, hogy milyen következménye lehetnek egy váratlan komplokációnak, és ha ezek után is ragaszkodik hozzá, ám legyen az otthonszülés!
Az orvosok fizetésével én sem értek egyet, de talán neked is van rálátásod, ha ilyenről írsz, hogy egy általános orvos kiképzése a maga 6 évével milyen nagymérvű anyagi terhet ró a társadalomra és természetesen az illető családjára is (ma még nem igazán lehet "estin", munka mellett orvosit végezni, tehát egy keresőnek min. kell lennie az orvostanhallgató melett). A képzés iszonyú költséges, és bizonyt ezt a mi adónkból finanszírozzák. Én aláíratnék egy moindjuk 6-8 évre szóló szerződést, mondjuk ennyi ideig kellene itthon dolgoznia, úgymond "ledolgozni" a képzésére fordított összeget, és persze emelném a kezdő orvosok fizetését. Ellenkező esetben mehet egyből külföldre tanulni, ahol a tandíj összege az itthoni sokszorosa, persze ha végzett, a fizetés is - látjuk, halljuk - sokkal jobb.
Minden szakmában van kezdő időszak, amikor mindannyian kezdők vagyunk, és szerintem kevesen vagyunk túlfizetettek. Az orvosi szakma kiváltságos szakma: a latin nyelv, az ismeretek tömkelege eleve egy zárt "kasztot" hoz létre, mi, betegek - vagy egészséges laikusok - ki vagyunk ebből zárva. Az utóbbi évekig még betegjogaink sem voltak, és még ezek ismeretében is meglehetősen kiszolgáltatottak vagyunk a kórházi személyzet számára.
Amikor egy orvos magánpraxist nyit - és ehhez nem kell ám 20-30 év -, onnantól jön a kánaán: vajon hány orvos ad számlát a mgánrendelésén? Egyáltalán tudjuk, mi kell, hogy szerepeljen egy ilyen számlán? Egy ismerős fül-orr-gégész (nem szülész!) kétszer rendel "maszekban" egy héten: egy "sima" vizsgálat 4.000 Ft, egy rendelésén min. 20 beteget vizsgál meg, én még nem tapasztaltam nála, hogy számlát adna... Tessék számolni, sajnálni, szidni... Itt tartunk, és többnyire ez a jellemző. Úgy tudom, ma már a nőgyógyászok sehol nem rendelnek 4.000 Ft alatt maszekban, és sokszor az állam vagyonát képező berendezésket veszik igénybe magánpácienseik vizsgálatánál, amikor visszahívják a betegeiket az ügyeletük idejére, mondjuk hétvégén. Ugyan, ki ellenőrizné, tenné neki szóvá?
Katucka,
egyetértek.
Ügyelet: a nőgyógyászom egy darabig fogadott ügyeletben a terhesség vége felé, aztán szülés után mondta, hogy most bekeményített a főorvos, és letiltotta a privát betegek kórházban való ellátását (ami persze tök jogos, mert tényleg arra van a magánpraxis), szóval elképzelhető, hogy elindult egy ilyen tendencia, bár jelenleg nincs másra rálátásom. Megjegyzem, kórházban sosem kért vagy fogadott el pénzt a vizsgálatért, ergo nem is keresett rajta.