Terhesnapló9. - Két nap kényszerpihenő

Ez a hét nem telt felhőtlenül. Most volt esedékes a második, egyben utolsó vérvétel, így elmentünk a helyi rendelőbe. A vérvételt nővérke csinálja, aki rögtön felajánlotta, hogy beadja az ilyenkor (28. és 32. hét között) esedékes oltást is nekem.

Itt ugyanis rutin dolog a Boostrix IPV nevű kombinált oltás, elsősorban a szamárköhögés miatt. Ez a betegség ugyanis az újszülött csecsemőknél súlyos lefolyású lehet, viszont a védőoltást csak később kapják (az első egy-két hónapban hatástalan oltani a babákat, nem alakul ki a védettség). Az anyukát beoltva a védettség kialakul a magzatban, így születése után az első oltás beadásáig nagyobb biztonságban van. Ezt az oltást egyébként nem kötelező kérni (mondjuk itt semmi nem kötelező, csak ajánlott), de ingyenesen megadják az anyukáknak, és erősen ajánlják. Ennek megfelelően én sem ellenkeztem. Kaptam már pár éve is, szóval tényleg nem magam miatt kellett, hanem a Kistesó védettsége miatt. Pár éve belázasodtam tőle, de mondta a nővérke, hogy bármilyen mellékhatás nagyon ritka, és a múltkori lázasodásom se indokolja, hogy most gond legyen.

Ennek ellenére másnap hajnalban csak forogtam az ágyban, és arra ébredtem, hogy teljesen kiszáradt a szájam. Apa hozta is a lázmérőt: 37,6°C. Ennek megfelelően én ágyban maradtam, ő pedig beszólt a munkahelyére, hogy nem tud bemenni. Kismanóval játszott egész nap! Nekem pedig 38,0°C-ig szökött fel a lázam. Másnapra láztalan lettem, el is mentünk délelőtt Kismanóval az esedékes foglalkozásra, amire jár, de mire hazaértünk, annyira kifáradtam és legyengültem, amit Apa rögtön észrevett, ahogy telefonon beszéltünk, hogy hazajött a munkából. Egyszer csak zörgött a kulcs a zárban, megjelent, ágyba parancsolt, és átvette Kismanót. Bár sajnáltam, hogy el kellett jönnie, nagyon jól esett, hogy ennyire óv, vigyáz ránk, és már most ennyire gondoskodik Kistesóról. Aki nyilvánvalóan csak arra vágyott, hogy feküdjünk, pihenjünk. Aztán gyorsan visszaerősödtem, és visszaállt a régi rend. Azóta is bárkivel beszéltem az ismerős anyukák közül, mindenki azt mondta, hogy meg se érezte az oltást, semmi tünete nem volt. Szóval úgy tűnik, csak én vagyok erre érzékenyebb... 

Tina, 2016. február 04.

 
 
 
X
EZT MÁR OLVASTAD?