Teljesen természetes számomra, hogy a gyerekeim otthon meztelenül látnak
A fiam a fürdőszobából egészen a wc-ig követ. Amíg mesél nekem, ahogy egy korabeli kisfiú teszi, én a törülközőmet tartom az egyik kezemben, a másikkal kihúzom a fiókot, fehérnemű után kutatva. „Felöltözöm” mondom neki, megzavarva a történetét. Rövid időre abbahagyja, majd annyit válaszol, hogy „Ok” és folytatja tovább a mesélést, amíg én ledobom a törölközőmet és bugyimba bújok. Kisfiam egyáltalán nem bámul, de nem is fordul el. Tény, hogy semmilyen jelét sem mutatja annak, hogy zavarban lenne vagy hogy nem érezné magát komfortosan meztelen testem látványától.
Én egyáltalán nem vagyok szégyellős meztelenül mutatkozni gyermekeim előtt. Persze semmi különöset sem teszek, nem mászkálok a lakásban meztelenül, de ha a gyermekeim a szobában vannak, amikor öltözni szeretnék, sosem küldöm ki őket. Mindig elmondom nekik, hogy mi fog történni, és hagyom, hogy maguk döntsenek, bent maradnak vagy kimennek. Mivel születésük óta láttak meztelenül, egyáltalán nem jelent ez problémát egyikünk számára sem.
Mindkét lányom tinédzser, a fiam nyolcéves. Mindig is beszélgettem velük a testről biológiai, tudományos szempontból és a nőiségről, mindazokról a csodálatos dolgokról, melyek a testünkkel megtörténnek. Mert fontosnak tartom, hogy gyermekeim elfogadják és szeressék testüket, és próbálom elmagyarázni nekik azt is, hogy hogyan bánjanak vele, mit csodálatos eszközzel és ne érezzenek szégyent, se ne legyenek zavarban amiatt, hogy hogyan néznek ki.
Amikor még egészen kicsik voltak, egyszerűen butaságnak és szükségtelennek éreztem, hogy azon erőlködjek, hogy elkerüljem jelenlétükben a meztelenkedést. Szoptattam őket, szóval életük első néhány évében meglehetősen közeli kapcsolatban voltak a melleimmel. Később együtt fürödtem velük, és a kezdetek óta épp elégszer láttak pisilni, hogy semmi problémát ne okozzon nekik meztelen testem látványa. Így semmi értelmét nem láttam annak, hogy egyszer csak elkezdjem takargatni előlük testemet, amit kezdettől fogva láttak. Ezt mindaddig így gondolom, amíg nekik ez nem okoz kellemetlenséget.
Azt kezdettől tudatosítottam bennük, és számtalanszor meg is beszéltük, hogy idegeneknek mutogatni a meztelen testrészeinket viszont nem illendő. Ellenben az, hogy az édesanyjukat öltözni vagy fürdeni, zuhanyozni látják, az mind rendben van éppúgy, mint az, hogy ők meztelenek előttem.
Szóval minden így ment nálunk addig a pillanatig, amíg ők maguk nem kérték, hogy már egyedül szeretnének öltözni és fürdeni. A lányaimnál ez a pubertás korral kezdődött. A fiam is eljutott oda, hogy idegenek előtt már nem mutatkozik meztelenül, ellenben az egyáltalán nem zavarja, ha én látom őt ruha nélkül. Persze tudom, hogy elérkezik majd az a pont, amikor ő is meg fogja kérni, hogy menjek ki, ha öltözni, fürdeni szeretne. Abban a pillanatban természetesen meg is fogom ezt tenni neki. Azt gondolom, ez hamarabb be fog majd következni, mint a lányoknál.
Ezt már olvastad? Nincs korhatára, hogy egy gyermeknek meddig egészséges szüleivel aludnia
Ez egy olyan területe a nevelésnek, amelyhez nyitott, őszinte kommunikációra van szükség a szülők és a gyerekek között. Hálás vagyok, hogy nálunk ez jól működik. Mindig biztosítom őket arról, hogy e témában mindenről beszélhetnek, kérdezhetnek és mi, szülőként igyekszünk respektálni a testükkel kapcsolatos döntéseiket. Ennek eredménye, hogy a gyerekeim nyitottan és őszintén beszélnek ezekről a dolgokról és vállalják is, mi, hogyan jó nekik. Amikor idősebbek lettek és már igényelték az egyedüllétet, akkor sem keltett semmilyen rossz érzést bennük, ha meztelenül láttak. Boldogan hagynak engem is, hogy magamre zárhassam az ajtót, ha kérem őket, de semmi gondot nem okoz nekik az sem, ha ezt nem kérem.
Részben az segített nekem ezeket a helyzeteket természetesen és egészségesen kezelni, hogy utánanéztem, más országok hogyan viszonyulnak ugyanehhez a kérdéshez.
Japánban éltem egy évet a főiskola után és kint meglátogattam egy természetes fürdőt, amelyet egy forrás táplált. Nem volt koedukált, de minden nő és lány csak fürdőruha nélkül használhatta. Idegenek előtt meztelennek lenni minden frusztráció nélkül igazán felemelő érzés volt.
A skandináv népek hozzáállása a családon belüli meztelenséghez szintén sokat segített. A svéd és finn otthonokban egyáltalán nem jelent gondot a családtagok egymás előtti meztelensége, hiszen együtt szaunáznak, mindenféle ruha viselése nélkül. Nem magamutogatók, nem kószálnak meztelenül a nyilvánosság előtt, de időnként, otthonaikban, családi körben meztelennek lenni teljesen elfogadott és normális számukra. Feltételezem, hogy senki sem gondolja a svédekről és a finnekről, hogy őrültek lennének, mert semmi természetellenes és kellemetlen nincs abban, ha a gyerekek látják saját szüleiket meztelenül.
Ezt már olvastad? Létezik könnyebb út a szüléshez, de az nem a császármetszés!
És az sem utolsó szempont, hogy ha hagyom gyermekeimnek, hogy ruha nélkül lássanak, az bizonyos fokig csillapítja természetes kíváncsiságukat a meztelen testtel kapcsolatban is. Ha egy gyermek sohasem lát fedetlen felnőtt testet, honnan tudja mit várhat majd saját testének változásától, fejlődésétől? Egy anatómia könyvből? Mozifilmekből? Pornófilmekből? Aligha tűnnek egészséges megoldásoknak. Én sokkal inkább amellett vagyok, hogy – lányaim és fiam is – lássanak egy teljesen normális női testet a maga tökéletenségeivel, mégis hatalmas erőt sugárzó hatalmával.
Addig minden rendben van, amíg te és gyermekeid is komfortosak vagytok azzal, hogy meztelenül látnak téged. Hagyd, hogy ők vezessenek, és mik azok a határok, amik mindannyiótok számára elfogadhatók. És ne hagyd, hogy akármelyikük is többet gondoljon ebbe a meztelenségbe, mint amit valójában jelent.
B.Zs., 2020. március 18.
