Mi az a magzati életképesség?

Az orvosok gyakran a magzati életképességet tekintik annak a pontnak, amikor a baba a szüléskor újraéleszthető, és jelentős morbiditás nélkül túlélheti. Sokszor ez az életképességi kor körülbelül a 24. terhességi hét.

Sok terhes nő, különösen azok, akik korábban már átélték magzatuk elvesztését, szorongva várják ezt a mérföldkövet – és megkönnyebbülten sóhajtanak fel, ha elérik. De annak meghatározása, hogy egy magzat mikor életképes, bonyolult, és számos tényező befolyásolja.

Életképességi kor

Az életképesség meghatározásában nagy szerepet játszik, hogy a terhesség milyen hosszú ideje tart. Az életképességi kor pontos meghatározása továbbra is etikai dilemmát jelent, különösen azzal kapcsolatban, hogy mikor és milyen mértékű beavatkozásra van szükség, mivel minél korábban születik a baba, annál nagyobb a halál és a megbetegedés kockázata.
Az életképesség sajnos attól függően is változik, hogy a baba milyen minőségű egészségügyi ellátáshoz fér hozzá, és a világ mely részén születik.

24 hetes magzat

Sok kórházban a 24. hét az a pont, amikor az orvosok lépéseket tesznek annak érdekében, hogy megmentsék a koraszülöttek életét. Ez általában rendkívüli orvosi beavatkozást jelent, beleértve a gépi lélegeztetést és más invazív kezeléseket, amelyet hosszú tartózkodás követ az újszülött intenzív osztályon (NICU).

22-23 hetes magzat

A legmodernebb újszülött intenzív osztályokon tapasztalt szakemberek kezében a 24. hétnél valamivel korábban született csecsemőknek lehet esélyük a túlélésre. De sajnos ez az esély csekély.

A 23. héten vagy korábban született, de túlélő csecsemők esetében a jelentős komplikációk és/vagy tartós fogyatékosságok esélye sokkal nagyobb, mint azoké, akik néhány héttel tovább maradnak az anyaméhben. 

Túlélési statisztikák

A túlélés esélye a terhesség előrehaladtával nő, és már egy méhen belül töltött plusz hét is nagy különbséget jelenthet. Egy tanulmány például azt találta, hogy a 22 hetes terhességgel született csecsemők körében a túlélés és a károsodás nélküli túlélés általános aránya 5,1%, illetve 3,4% volt. A 26 hetes terhesség esetén a százalékos arányok lényegesen magasabbak voltak, a túlélési arány 81,4%, a károsodás nélküli túlélés aránya pedig 75,6% volt.

A magzati életképességet befolyásoló tényezők

Több tényező is szerepet játszhat abban, hogy a baba túléli-e a koraszülést, többek között:

• Születési súly: a nagyobb csecsemők túlélési esélyei jobbak. Az alacsony születési súly összefüggésbe hozható a túlélés esélyének csökkenésével, valamint a fogyatékosságok és egészségügyi problémák nagyobb kockázatával.
• Szövődmények: ha a koraszülés indukció vagy császármetszés miatt következett be, olyan egészségügyi probléma miatt, mint például a méhlepény leválása vagy a szülés előtti oxigénhiány, ez az állapot befolyásolhatja a baba egészségét és túlélését.
• A csecsemők száma: ha csak egy baba van, akkor a koraszülések nagyobb valószínűséggel életképesebbek, mint több baba esetén.
• Oxigénhiány: a magzati légzést korlátozó születési komplikációk, például ha a köldökzsinór a nyak köré tekeredik, befolyásolhatják a túlélési esélyeket.
• Szteroidkezelés a születés előtt: az anya által a születés előtt szedett szteroidok felgyorsítják a tüdő fejlődését, ami javítja a túlélés esélyét. A szteroidok segíthetnek a babának abban, hogy az anyaméhen kívül is képes legyen lélegezni.

Hosszú távú hatások

A baba agya a terhesség utolsó heteiben nagy növekedésen és fejlődésen megy keresztül. Így a nagyon korán született és túlélő csecsemőknél nagy az esélye annak, hogy valamilyen szintű, hosszú távú hatások jelentkeznek.

Ezeknek a hatásoknak a súlyossága számos tényezőtől függ, beleértve a kapott kezelés szükségességét és típusát. Jellemzően minél intenzívebbek az életmentő kezelések, annál nagyobbak a kockázati tényezők e rendkívül kicsi és törékeny csecsemők számára.

Nehéz azonban pontosan megmondani, hogy mely csecsemőknél lesznek problémák, és hogy ezek a problémák milyen súlyosak lesznek a későbbi életük során. A nagyon korán születés néhány gyakori hosszú távú hatása a következő:

• Cerebrális bénulás: ez a gyakori neurológiai mozgászavar az agy rendellenes fejlődésének vagy sérülésének következménye.
• Krónikus egészségügyi problémák: ezek közé tartozik az epilepszia, a szívbetegségek, a táplálkozási problémák, a fertőzések, az asztma és a hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS) fokozott kockázata.
• Kognitív károsodás: a korai születés hatással lehet a gyermek értelmi fejlődésére.
• Fejlődési késések: a koraszülött csecsemők általában később érik el a mérföldköveket és lassabban fejlődnek.
• Hallási vagy látási problémák: a koraszülötteknél gyakoriak a látási és hallási hiányosságok.
• Tanulási zavarok: ezek a gyermekek gyakran tanulási zavarokkal vagy más fejlődési zavarokkal küzdenek, de a fogyatékosság vagy a károsodás súlyossága nagyon eltérő lehet.

Ha a babád koraszülöttként jött a világra, vagy arra számítasz, hogy a babád koraszülöttként fog megszületni, beszélj hosszasan a baba orvosával, hogy a lehető legjobban fel tudj készülni, és megkapd a szükséges támogatást. A szülői támogató csoportok is felbecsülhetetlen értéket képviselnek.

Forrás: verywellfamily.com