Játéktér Átalakuló óvodarendszer

Legkésőbb ötévesen meg kell kezdeni az óvodai nevelést, ugyanakkor már hároméves kortól biztosítani kell az óvodai férőhelyet mindazoknak, akik ezt igénylik - nyomatékosította az elvet a múlt héten a kormány. Bizonyos esetekben kevés a haladék: 2008. január 1-jéig valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyerek óvodai nevelését meg kell oldani hároméves kortól (ahogy azt egyébként 2005 óta törvényi s előírja), 2010 augusztusától pedig már minden jelentkezőt be kell fogadni. Az eredeti előterjesztés szigorúbb volt, de az egyeztetések nyomán kimaradt belőle a 4. életévtől élő óvodakötelezettség.

"Kis lépésekben haladunk a cél felé" - mondta a visszavonulás kapcsán a HVG-nek Csillag Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium közoktatási főosztályának vezetője. Tulajdonképpen már most is meg kellene szervezni az óvodai ellátást mindazon helyeken, ahol ezt a 3-5 éves gyerekek szülei igénylik - mondta Csillag, aki szerint a mostani törvénymódosítás elsősorban azt segíti, hogy azok a kis falvakban élő, hátrányos helyzetű gyerekek is eljussanak az óvodába, akik ma még nem tudnak.

Azt, hogy ötéves korról négyévesre módosítják az óvodakötelezettség kezdetét, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ígérte februári évadnyitó parlamenti beszédében. A kormányfő a minden ötödik gyereket érintő "förtelmes" gyerekszegénység visszaszorítása érdekében a bölcsődék és óvodák számának növeléséről is beszélt. A korhatár leszállítása a Ferge Zsuzsa szociológus vezetésével a Magyar Tudományos Akadémia Gyermekprogram Irodája által a kormány számára készített, gyermekszegénység elleni nemzeti program tervezetében is szerepelt.

Ennek megvalósítása amúgy megoldhatatlan feladat elé állította volna az önkormányzatokat, legyen szó akár szegény, akár gazdag településről. A Pest megyei Budaörsön például, úgy tűnik, nem pénzből van kevés, hanem gyerekből túl sok. Az amúgy is fiatal városnak az ottani tízezer dolgozó gyerekeinek óvodai ellátásáról is gondoskodnia kell - panaszkodnak a helyiek. Budaörsre folyamatosan érkeznek az új lakók is. "Volt, aki Debrecenből jelentkezett azzal, hogy majd nyáron ide költözik, és szeretné hozzánk beíratni a gyerekét" - mesélte Tersánszkyné Nyitrai Éva, a Vackor nevű óvoda vezetője a HVG-nek. A reggel hattól este hatig nyitva lévő oviban a 120 helyen 135 gyereket nevelnek, de így is sokakat - elsősorban a hároméveseket - el kell utasítaniuk. Budaörsön jelenleg 8 óvoda 878 helyén 1042 gyerekkel foglalkoznak.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a százéves épületben működő aszalói 50 férőhelyes óvodába jelenleg 55-en járnak, és 15 gyereket így is vissza kellett utasítani. A kétezer lakosú település jegyzőjének számításai szerint az óvoda bővítéséhez 40-50 millió forint kellene, de az is kérdés, érdemes-e egyáltalán költeni az épületre. Alsóvadászon viszont rövidesen átadják az iskola és az óvoda felújított közös épületét. "Valóságos csoda, ami velünk történt" - mesélte lelkendezve Kiss Lászlóné polgármester. Az egyharmad részben roma lakosságú község 227 millió forintot nyert pályázaton, melyhez csak 5 százalék önerőt kellett hozzátenni, de az önkormányzati tárcától ennek 80 százalékát is megkapták. A szeptemberben kezdődő új tanévben így már nem kell senkit sem elküldeniük (az idén 18 gyereket nem tudtak fogadni).

Felsővadászon szintén "csúcsra jár" az óvoda: a 25 helyen 29 gyereknek kell osztoznia, s hogy az előírásoknak megfelelően ötéves korától mindenki "beférjen", a kisebbek felvétele szóba sem jöhet. A többségében romák lakta községben az iskolába készülő gyerekek nagy része hatévesen még nem iskolaérett, emiatt egy évvel tovább koptatják az óvoda székeit. Fehér József körjegyző megjegyezte: ha négyéves kortól lenne kötelező az óvoda, ezt pénz nélkül úgy lehet megoldani, hogy a hároméveseket teljesen kizárják. Hogy ez mennyire ejtheti kétségbe a helyieket, azzal kapcsolatban Fehér annyit mondott: "elhagyatott vidék ez", ahol, mivel szinte mindenki munkanélküli, nem okoz gondot, ha otthon van a gyerek.

A 2005/2006-os tanévben 604 fővel, 326 605-re nőtt az óvodai nevelésben részesülő gyerekek száma - tíz éve emelkedés nem fordult elő ( táblázat >> klikk ). A magyar gyerekek 92 százaléka 3-6 éves korban óvodába jár. A legutóbbi tanévben egy pedagógusra 10,7 gyerek jutott, és 22,5 fős volt az átlagos csoportlétszám. 130 olyan település van, ahol a gyermekek száma indokolja (mert legalább 21), mégsincs óvoda. Kutatások szerint az óvoda- és férőhelyhiány elsősorban azokat a községeket sújtja, amelyeket krónikus munkanélküliség, tartós mélyszegénység és a cigány népesség magas aránya jellemez. Az óvodai ellátásba így éppen azok nem kerülnek be időben, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. A korosztály 20 százalékát adó szegény kisgyerekek kevesebb mint fele kerül időben az óvodába - derül ki Havas Gábor és Liskó Ilona szociológusok kutatásaiból (HVG, 2007. február 17.). A válogatás alapjául szolgáló sorrend végén találhatók a rászorulók: az ő szüleik ugyanis rendszerint munkanélküliek, tehát otthon vannak. Sokszor óvodaéretlenségre (például a gyenge beszédkészségre, a szobatisztaság hiányára) hivatkozva mondanak nemet nehéz sorsú gyerekek felvételére.

Északkelet-Magyarországon és Dél-Dunántúlon a legrosszabb az óvodahelyzet. S minél inkább gettósodó településről van szó, annál nagyobb a gond. Néhol nem férőhely, hanem a pénz hiánya miatt maradnak ki gyerekek, állítják a kutatók. A szegény családoknak ugyanis még az amúgy ingyenes óvoda által kért hozzájárulások (például a kirándulások költsége, az évszakhoz igazodó ruházat) fedezetének előteremtése is gondot jelent. A Miniszterelnöki Hivatalban működő, a gyermekszegénység elleni programot koordináló Gyermekesély Iroda becslése szerint 4500-5000 halmozottan hátrányos helyzetű gyerek számára kellene elérhetővé tenni az óvodát, s ehhez 4,5-5 milliárd forint kellene.

"Számtalan tudományos bizonyíték van arra, hogy a kora gyermekkori életszakaszban történtek alapvetően meghatározzák a későbbi életkilátásokat, az iskolai sikertelenséget, a kamaszkori, kora felnőttkori beilleszkedés esélyeit csakúgy, mint a munkaerő-piaci esélyeket" - szögezte le Herczog Mária szociológus, az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal számára készített vitairatban. "A négyéves korhatár bevezetése javítana valamennyit a helyzeten, mert biztos, hogy a mainál nagyobb arányban kerülnének az óvodákba a rászorulók" - mondta Havas. "Ha rajtam múlna, ötévesen sem lenne kötelező óvodába járni" - kontrázott Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium igazgatója, aki szerint már a felvetés is abszurd, az ugyanis indokolatlan beavatkozás a családok életébe. Horn szerint minden településen kellene lennie óvodának, a szülőket pedig érdekeltté kellene tenni, hogy vigyék oda a gyerekeiket - ezt azonban szerinte nem érdemes törvényi előírásokkal kikényszeríteni.

PÁLMAI ERIKA, PUSZTAI LÁSZLÓ