Altatás és pozitúrák Hogy aludjon a baba?

Tapasztalatom szerint a gyerekek nagy része imád hason aludni, ám ettől a szakemberek óva intik a szülőket: a hason altatás kimutathatóan nagy rizikófaktort jelent a bölcsőhalál szempontjából. Ez állítólag annak köszönhető, hogy a babák békésebben és mélyebben alszanak a hasukon fekve, és ilyenkor a légzésközpontjuk is kihagyhat, mintegy „elalhat”.

A hanyatt fekvés ebből a szempontból előnyösebb, ám ilyenkor a babák éberebben alszanak. Sokszor a saját rúgkapálásuk, mozgásuk is felébreszti őket. Ugyanakkor a háton altatás sem az igazi a szakemberek szerint: ebben a pozícióban nagy az esélye annak, hogy a baba az esetleg visszabukott táplálékot félrenyelje, belélegezze, ami ismét komoly problémát okozhat.

Ez utóbbihoz egyébként volt szerencsém: egyszer letettem a gyereket, kimentem, hogy el tudjon aludni, majd –szerencsére – pár perc múlva bementem. A gyerek addigra visszabukott egy jó nagy adag anyatejet, és éppen veszettül küzdött a levegőért. Mákom volt, mert nem estem pánikba, és beugrott a KRESZ mellé kötelezővé tett elsősegély-nyújtási tanfolyam idevágó tananyaga: kikaptam a gyereket, a térdemre fektettem, és a két lapockája között finom, de határozott mozdulatokkal püfölve felsegítettem a félrenyelt cuccot.

Innentől kezdve az oldalára tettem le a gyereket, ami két okból bizonyult viszont nehéz ügynek. Az egyik, hogy állandóan mindenféle támasztékot kellett mellé tennem, mert hát megtartani magát nem nagyon tudta. A másik, hogy mikor viszont már tudta, akkor támaszték ide vagy oda, ő bizony a hasára fordult.

Az alvási pozitúra nemcsak biztonsági szempontból fontos szerintem, de abból az igen egyszerű okból is, hogy kicsit sem mindegy, a gyerek alszik-e avagy nem. Márpedig ha a baba nem találja kényelmesnek az aktuális helyzetét, akkor nemigen fog kooperatív módon reagálni, és zokszó nélkül beájulni, bármennyire is szeretné ezt a szülő – vagy az okos szakember. Sokkal inkább valószínű, hogy nemtetszését harsány üvöltéssel fogja a világ tudtára adni, akár nappal, akár éjjel.

Hogy akkor mégis mi a megoldás? Az egyik az, hogy tűrjük a gyakoribb felébredéseket és a nehezebb elalvásokat, és szorgalmasan építjük a támaszokat a gyerek mellett. A másik az, hogy ha a gyerek szívesebben alszik el hason, hagyjuk, majd miután már álomba zuhant, finoman-óvatosan a hátára vagy az oldalára fordítjuk. Ha szerencsénk van, talán fel sem ébred. Mert különben kezdhetjük elölről.

A Ti babátok hogyan szeret aludni? Milyen pózban teszitek be az ágyába?