Gyermek-pofozó gépek Magyarországon A \"poroszos nevelésre\" hivatkozva 1-1 pofont mindenki természetesnek tart; ezzel szemben Európa 11 országában a gyerekek testi fenyítése tilalom alatt áll

Az UNICEF jelentése szerint gyermekbántalmazás tekintetében azokban az országokban javult jelentősen a helyzet, ahol jogszabállyal tiltották a gyermekek mindenfajta testi fenyítését és intenzív szemléletformáló kampányt indítottak - mondta el Kecskeméti Edit, a nemzetközi szervezet magyar bizottságának igazgatója. A jelentés a svéd példát emeli ki, ahol az 1970-es években a lakosság 50 százaléka, míg ma az emberek kevesebb, mint tíz százaléka helyesli a gyermekek verését, ami hatalmas változás alig 20 év alatt - hangsúlyozta Kecskeméti Edit. Elmondta: a felmérés azt vizsgálta, hogy az OECD országaiban hány gyermek hal meg évente rossz bánásmód következtében.
A statisztika szerint Magyarországon bántalmazás következtében 100 ezerből 1,3 15 év alatti gyermek hal meg évente, melynek fele egy évesnél fiatalabb. A jelentésben szereplő országok közül Spanyolország, Görögország, Olaszország, Írország és Norvégia állnak a legjobb helyen évi 0,1-0,3 halálozással, míg Portugáliában a legrosszabb a helyzet: 3,7 kiskorú hal meg évente testi fenyítés következtében - tette hozzá az igazgató. Megjegyezte: bár az adatokban előfordul némi pontatlanság, hiszen országonként változó, mennyire pontosan készülnek az egészségügyi statisztikák, mennyire alaposan vizsgálják a gyermekhalálok okait, a nemzetközi összehasonlítás megállja a helyét.
Magyarországon a gyermekbántalmazás okait kutató átfogó vizsgálat még nem készült, de a legfőbb okok között szerepel a családok rossz gazdasági helyzete, az alkoholizmus és az, hogy a nők nincsenek megfelelően felkészítve a gyermekszülésre, -nevelésre - mondta el Kecskeméti Edit. A jelentés szerint nagyon fontos a társadalmi minta is: ahol magas az erőszakos bűncselekmények száma, ott magas a bántalmazás következtében elhunyt gyerekek aránya - tette hozzá.
Herczog Mária, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa kiemelte: igaz, hogy Magyarországon évente 20-40 gyermek hal meg bántalmazás következtében - 2002-ben 19 áldozatról tudnak - ennek a számnak azonban mintegy 80-90 százalékát az újszülött-gyilkosságok teszik ki, amelyek nem tartoznak a családon belüli bántalmazás kategóriájába. Herczog Mária hangsúlyozta azt is: tömeges előfordulása miatt a halállal végződő testi bántalmazásnál fontosabb a gyermekeket sújtó lelki és fizikai bántalmazás, mely életre szóló sérülést okoz.
A magyarországi "poroszos nevelésre" hivatkozva egy-egy pofont mindenki természetesnek tart; ezzel szemben Európa 11 országában - köztük Ausztriában és Németországban is - a gyerekek mindenfajta testi fenyítése teljes tilalom alatt áll - fűzte hozzá. Heczog Mária hangsúlyozta: a családon belüli erőszakról készülő törvényjavaslat, mely várhatóan jövő márciusban kerül a parlament elé, javíthat a helyzeten. A tervezet ugyanis kiemelten kezeli a megelőzés szükségességét és lehetőségét, a különféle oktatóprogramokat, a családi mediációt preferálja, továbbá kitér az áldozatok segítésének megerősítésére - mondta el a szakértő.
A családban előforduló gyermekbántalmazás egyik legfontosabb okaként Herczog Mária is kiemelte: a gyermeknevelés nem velünk született képesség, Magyarországon pedig nem tanítják a szülőséget. Az ENSZ Gyermekalapja a napokban tette közzé jelentését, amely szerint évente mintegy 3500 gyermek hal meg az ipari országokban bántalmazás vagy elhanyagolás következtében, és a lista elején szereplő országok közt van Magyarország. Az UNICEF Firenzében működő Innocenti kutatóintézetének jelentése szerint a 15 évesnél fiatalabb népességet tekintve az olyan halálesetek száma, amelyeket hivatalosan a gyermek bántalmazására vezettek vissza, az Egyesült Államokban, Mexikóban és Portugáliában a legmagasabb. Õket követi Csehország, Új-Zéland, Magyarország, Ausztria és Franciaország. Az adatok szerint a gyermekekkel szembeni végzetes erőszak egyre aggasztóbb méreteket ölt a leggazdagabb országokban, ahol még mindig nem ismerték fel a probléma súlyosságát.