Harap a gyerek!

Sok oka lehet annak, hogy egy gyermek harap és ezek az okok különböznek egy 8 hónapos és egy hároméves gyerek esetében. A harapás oka lehet többek között:

• A másik megismerésére tett kísérlet, hasonlóan az ízleléshez, evéshez és beszédhez
• A szája felé nyújtott ujjra ráharapás
• Védekezési mód
• A "rosszul érzem magam" kifejezése
• Látszólag ok nélküli, de a gyermeket figyelő nevelő számára megfejthető viselkedés.

Természetesen a különböző esetekben a nevelő reakciójának is különbözőnek kell lenni.

Egy  harapós gyermekkel kapcsolatban a nevelőnek:

1. Meg kell figyelnie, hogy a gyermeket: Az első időben a nevelőnek meg kell próbálni kideríteni, hogy a harapások előre nem megjósolható módon következnek-e be, vagy van olyan szituáció, történés, ami kiváltja azokat. Ha például a nevelő úgy látja, hogy a harapás a gyermek számára a konfliktus   megoldásának eszköze, akkor segíteni kell a gyereket, hogy képes legyen másképpen kezelni a konfliktusait. Meg kell vele értetni, hogy joga van ahhoz, hogy ne értsen egyet másokkal, de nincs joga ahhoz, hogy mást megharapjon.
   
   Ha a gyermek akkor harap, amikor este újra találkozik a mamájával, ez üzenet lehet az anya felé, hogy milyen nehéz neki megválni a mamától napközben. A nevelőnek megérőnek kell lennie az elválás nehézségével szemben, segíteni kell megértetni a gyereket megérteni, hogy miért van ő itt, és úgy irányítani a gyermek napját, hogy az ne az anyával való újra találkozásra várakozás legyen.
    
2. A csoportban: A lehetséges kiváltó tényezők  ismeretében mód nyílik bizonyos megelőzésre. Másképp irányítani, más módokat ajánlani, amelyekkel kifejezheti a mérgét, a közelében lenni azokban a pillanatokban, amikor harapna és megakadályozni a harapást.
    
3. Meg kell beszélni a problémát a szülőkkel: Egyformán nehéz megmondani azt egy szülőnek, hogy a gyermeke harapott és azt, hogy megharapták. A szülők reakciója lehet meglepődés, harag, igazolás keresés, vagy a felszabadulás, hogy végre megbeszélhetik ezt a problémát.
   
   A harapós gyerek = rossz szülői nevelés felfogás sok kárt okoz. A nevelő  feladata, hogy szakmai segítségét felajánlja a szülőnek, ne sugallja, hogy a szülők bűnösek ezért a viselkedésért, szükség esetén vonjon be más szakembert  (pszichológus) a probléma megoldásába.

A legtöbb gyermek számára a harapás egy szakasz, és ahogy a kifejező eszköztáruk fejlődik, válnak ők is egyre szociábilisabbá, lesznek más eszközeik, hogy kommunikáljanak vagy kifejezzék az érzelmeiket.  Egy kanadai pszichológus, Richard Tremblay szerint: "A gyermek  természettől fogva tud bántani másokat. Megtanulja, hogy ne tegye."