A pokolba vezető út és a jó szándék Helytelen tanácsok kisbabás szülőknek

Alább egy válogatás a témakör legnépszerűbb és legérdekesebb „mantrái” és urbánus legendái közül, a teljesség igénye nélkül. Mottónk: a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve.

• Alvó gyereket nem ébresztünk fel! Az idősebb korosztály egyik kedvence. Na most: nem alvó gyereket ugye nem is lehet felébreszteni, de ez csak a dolog szemantikai része. A mantraként mondogatott intelem lényege, mármint, hogy igyekezzünk programjainkat a gyerek napi ritmusához illeszteni, alapvetően nem kifogásolható.
  
  A másik vonatkozás viszont, miszerint nem kell a gyermeket fölkelteni csak azért, mert itt a szoptatás ideje, csak egészséges babákra igaz, sárgaság esetén gyermekünk lesz az a kivétel, aki erősíti a szabályt. A sárgaság ugyanis aluszékonysággal jár, így a gyereket esetleg nem ébreszti föl az éhség, ettől elkezd kiszáradni, ami fokozza az aluszékonyságot, akár ébreszthetetlen állapotig, és kész a baj.
   
• A gyerek tudja, mennyit és mit kell ennie. Nagy általánosságban szintén igaz. Egészséges gyereket ne méricskéljünk óránként (naponként se!), ne próbáljunk beleügyeskedni még tíz grammot. De hogy ne megint a sárgaságra hivatkozzam, gondoljunk azért arra, hogy valamitől mégis léteznek táplálkozási zavarok, rosszul gyarapodó babák, egész nyáron túró rudin élő kétévesek. Pedig általában az anyukájuk szintén lelkesen főzi a zöldséglevest.
   
• A gyereknek naponta, testsúly-kilogrammonként
  • 100 ml-t kell szopnia, hogy ne száradjon ki,
  • 120 ml-t kell szopnia, hogy ne veszítsen a súlyából,
  • 150 ml-t kell szopnia, hogy gyarapodjon.
     
  Egyrészt a gyerek nem gép, másrészt meg mi sem vagyunk egyformák, mitől lennének a babáink azok? Ugyanakkor kétségtelenül van egy bizonyos, egyénként változó mennyiség, amire a babának szüksége van, ezt egy (hangsúly!) egészséges gyermek ki is követeli magának. De hogyan tudhatnánk kéthetes babánkról teljes bizonyossággal, hogy makkegészséges? Persze sehogy, ám az alábbi jelek segítenek eldönteni, hogy elég táplálékot fogyaszt-e. Az egészséges gyerek
  
  
  • hozzávetőleg egyenletesen gyarapszik (tehát nem mindennap, dekára pontosan)
  • éberen felfigyel a külvilág ingereire
  • nedves a nyelve
  • tiszta a tekintete
  • kutacsa nem beesett
  • bőre rugalmas, csippentés után azonnal helyreáll
  • rendszeresen pisil (napi 4-6 pisis pelenka, nem szúrós, nem sötét vizelettel).
     
• 14 nap alatt a kismama kiismeri, miért sír a baba. Ezt a szülészeten olvastam valami fejtágítóban. Jelentem, a 15. napon sem következett be a várva várt hirtelen megvilágosodás, sőt még két év elteltével is megesik, hogy nem tudom, miért nyafog a leány.
   
• El fogod kényeztetni! - mondják néha, ha az ember felveszi nyöszörgő, síró kisbabáját. Pláne ha nem is nyöszörög, csak azért veszem föl, mert olyan jó megölelni, szagolgatni… Ranschburg tanár úr gondolatával élve, az az anya, aki az első hat hónapban nem ölelgeti, szeretgeti eleget a babáját, legalább ugyanakkora bűnt követ el, mintha éheztetné. Ez ugyanis az ősbizalom kialakulásának korszaka. Merjünk hallgatni az ösztöneinkre!
   
• A cumisüveg / cukros tea az ördögtől való. Tény, hogy szerencsés esetben egyikre sincs szükség, és kell, sőt, érdemes küzdeni is érte, hogy ne legyen. De beteg gyerek esetén a cumisüveg életmentő lehet. Nem kell feltétlenül nagy betegségekre gondolni, egy újszülöttet egy kisebb fertőzés is megviselhet annyira, hogy ne legyen ereje szopni. A teázás is indokolt lehet.
  
  Az én gyerekem is alapvetően vizet iszik, azt is szereti legjobban. Volt is bajunk elég, amikor egyéves korában rotavírust kapott - más okból szükséges kórházi kezelés során -, és a gyermek nem ivott meg mást, csak a vizet, hiszen soha mást nem is kapott inni. Hányós, hasmenéses gyerekbe ugyanis cukros ital, almalé, tea, vagy kifejezetten erre a célra kifejlesztett, gyógyszertárban kapható ital kell. Nem mindennap, nem víz és főleg nem anyatej helyett, de bizony egy ilyen fertőzés esetén megmenekülhet a kicsi az infúziótól, ha elfogadja a cukros italt.
   
• Télen nem nő a gyerekek lába. Ez a vicces kijelentés egy cipőbolti eladótól származik. Először arra gondoltam, biztos egy reggeli rádióműsorban hallotta, mint „brit kutatók” legújabb tudományos eredményét, de aztán rájöttem, hogy valószínűleg inkább csak jutalékos rendszerben bérezik, hiszen aki ezt a tanácsot megfogadja, garantáltan két pár cipőt tervezhet be a télre, gyerekenként.

Néha nagyon nehéz megtalálni a középutat az aranyigazságok és a józan ész között, különösen a gyermek születése utáni, fizikailag és lelkileg is nehéz időszakban. Mégis úgy tűnik, néha kell, hogy legyen bátorságunk megkérdőjelezni azt is, amit mások örökérvényűnek tartanak!

Ti milyen jó szándékból született, de rossz tanácsot hallottatok már?

kisgigi