Érzékeny a babánk! A poratka allergiáról….
A gyermekkori, légúti panaszt okozó allergiák leggyakoribb oka a poratka allergia. A háttérben az áll, hogy a csecsemők, kisdedek egész évben sokat tartózkodnak zárt helységekben (otthoni környezet, bölcsőde). Ha a gyermek immunrendszere lassabban érik, illetve ha az érés folyamatát genetikai és/vagy környezeti okok negatívan befolyásolják, akkor az allergén belélegzése és/ vagy találkozása, kontaktusa a bőrrel, szintén allergiás reakcióhoz vezethet. Dr. Ragó Zsuzsanna, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet kutatás-fejlesztési vezetője foglalta össze, mit érdemes ismerni a poratka allergia tüneteiről illetve kezeléséről.
A kisbabák mindennapi fürdetése, bőrápolása már a XX. század végétől fontos szerepet játszik a családmintában. Miden fürdetés alkalmával, amikor habos, vagy egyszerű csapvízzel mosdatjuk a gyermeket, valójában eltávolítjuk a baba bőrén éppen kialakulóban levő biológiai védőréteget. S mivel a kisbaba bőre sokkal érzékenyebb és sérülékenyebb, mint a felnőtteké, így fogékonyabb is lesz a fertőzésekre, ekcémára, később a légúti allergiák kialakulására. Igen gyakran tapasztaljuk azt az ekcémás babák kivizsgálása során, hogy bár még nincsen asztmás vagy szénanáthás tüneteik, azonban a házi poratkára a fokozott immunválasz már jelen van a szervezetükben. 5-6 éves korra ezeknél a gyermekeknél már a légúti tünetek is megjelenhetnek. Tudjuk azt is azonban, hogy az allergiára a hajlam gyakorta generációkon át öröklődik a családban, ami egy-egy gyermek különös érzékenységét az allergénekre.
Ha a kínzó asztmás roham hátterében kimutatható az atka allergia, akkor a gyógyszeres kezelést azonnal érdemes elkezdeni, hogy a tünetek mielőbb csökkenjenek. Illetve a környezetet is a lehető legjobban atkátlanítani kell. Ezt megtehetjük kétnaponta végzett nagytakarítással, atkaellenes fertőtlenítő szerekkel, lakástextíliák kicserélésével. Az asztma gyógyszerek helyes használatára a figyelmet mindenképpen fel kell hívni.
Vannak olyan élethelyzetek, vendégség, utazás, gyerektáborok, amire nem lehet előre felkészülni. Mivel a régi házakban a portalanítás nagyon nehézkes és szinte lehetetlen, ezért a tünetek ilyen helyeken fellángolhatnak. Ezekben az esetekben, ha a nehezített légzés kialakul, a gyermek sürgősségi gyógyszerének használatára (Ventolin), illetve több napi ott tartózkodás esetén az állandó gyógyszer dózisának emelésére kerülhet sor.
Hogyan kerülhetnénk el a váratlan helyzeteket, hogyan „gyógyulhatna meg” a gyermek? – kérdezik a szülők gyakorta.
A mai orvostudomány eredményeinek köszönhetően, lehetőségünk van egy új gyógymódot, az allergénspecifikus immunterápiát alkalmazni az atkára érzékeny szénanáthás vagy asztmás 5 éven felüli gyermekeknél (és felnőtteknél is). A kezelés célja: fokozatosan, emelkedett adagban hozzászoktatni a beteget az adott allergénhez, hogy ne alakuljanak ki többé, vagy szelídüljenek a tünetek, csökkenthessük vagy elhagyhassuk az addigi tartós gyógyszereit, és megállítsuk allergiás betegsége rosszabbodását. 3-5 év kezelés után pedig úgy fejezzük be a terápiát, hogy csak minimális gyógyszerigény maradjon a következő években, miközben a gyermek és a család életminősége is a tünetmentesség révén pozitív irányba változik.
Az atka allergiára érzékenyeknél a leghevesebb tünetek októbertől-áprilisig, a fűtési szezonban jelentkeznek. A pontos kivizsgálást követően az immunterápiát az év bármelyik szakaszában el lehet kezdeni. Az allergológus szakorvossal szorosan együttműködve a javulás már a kezelés elkezdésétől fél éven belül már érzékelhető.
Szerző: Svábhegyi Gyermekgyógyintézet
videok:
