Az egészségügyi tárca szervezett méhnyakrák-szűrést szorgalmaz

Átfogó, hosszú távú, választási ciklusokon átívelő népesedéspolitikára, a "népesedés nemzeti programjának" kidolgozására van szükség ahhoz, hogy lassítani lehessen a Magyarországot jelenleg jellemző "termékenységcsökkenést" - mondta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) demográfiai bizottságának elnöke csütörtökön az MTI-nek.

A napokban kialakított állásfoglalásáról az MTA demográfiai bizottsága tájékoztatta Mádl Ferenc köztársasági elnököt, Medgyessy Péter miniszterelnököt és Vizi E. Szilvesztert, az MTA elnökét is - közölte Tóth Pál Péter.
Az Akadémia demográfiai bizottságának elnöke elmondta: számításaik szerint - ahhoz, hogy a következő 10-15 évben lassítani lehessen a népességfogyást - a szülőképes korú nőknek legalább három gyermeket kellene vállalniuk.
A nemzeti népesedési program kidolgozása, előkészítése az 1999-ben létrejött Népesedési Kormánybizottság feladata.
"Előzetes társadalmi hatásvizsgálatok nélkül a kormányzat ne hozzon olyan döntéseket, amelyeknek közvetlenül vagy közvetve a népesedést befolyásoló hatásuk lehet" - idézte a bizottság állásfoglalását az elnök.
Tóth Pál Péter kijelentette: a hosszú távú, kiszámítható és politikai konszenzuson alapuló népesedéspolitikának egyrészt építenie kell a jelenlegi támogatási rendszerre; másrészt jobban figyelembe kell vennie a lakosság preferenciáit és megváltozott gazdasági körülményeit, s így ösztönöznie a gyermekvállalást.
A népességfogyás 1981-ben megkezdődött üteme - a termékenység igen nagy mértékű csökkenése - az 1990-es évek egyéb kedvezőtlen demográfiai folyamatai miatt felgyorsult - mutatott rá a bizottsági elnök. "Jelenleg Európa legalacsonyabb termékenységű országai közé tartozunk" - mondta.
Hozzátette: "A születésszám csökkenő tendenciája tartósnak ígérkezik, s Magyarország népességszámának fogyása a közeljövőben rohamosan fel fog gyorsulni". Ennek hatására, a jelenleginél kisebb népességet már a következő évtizedekben egyre inkább elöregedő korstruktúra jellemzi majd, amelynek negatív következményei már ma is érzékelhetők.
Utalt arra is, hogy a munkaerőpiac szempontjából is kedvezőtlen korstruktúra miatt megbomlik az aktív keresők és az inaktívak aránya közötti egyensúly, ami hosszabb távon a szociális ellátó rendszerek - például a nyugdíjrendszer - finanszírozhatatlanságát okozza.
Tóth Pál Péter szavai szerint a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy azokban az országokban sikerül a gyermekvállalási kedvet kedvezően befolyásolni, ahol a pénzbeli támogatásokat, természetbeni szolgáltatásokat sokoldalú foglalkoztatással egészíti ki a családpolitika.
A gyermekvállalás ösztönzésével összefüggésben szólt arról, hogy stabil feltételeket, kiszámítható és tervezhető családtámogatási rendszert kell teremtenie az államnak.
"Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy a családpolitika bármely elemének negatív változtatása azonnali és tartósan kedvezőtlen hatással van a népesség gyermekvállalási kedvére" - mutatott rá.
Hozzátette: ezzel szemben az elvett kedvezmény visszaadása annak korábbi hatását már soha nem éri el.

Forrás: http://www.mti.hu