Így történik a terhesgondozás Vizsgálatok a terhesség alatt
A kezdeti furcsa tünetek miatt előbb-utóbb győz a kíváncsiság, és az ember lánya vesz egy terhességi tesztet. Aztán ha erről pozitív eredményt olvas le, már hívhatja is a nőgyógyászát. Kicsit ugyan meglepő tud lenni, hogy ilyenkor standard módon elhangzik az a kérdés: és megtartja?, de ezen jó esetben gyorsan túlteszi magát a kismama. Mert ha megtartja, akkor mérhetetlen tud lenni az öröm és a rózsaszín köd. És akkor most hogyan tovább?
Erre a kérdésre a nőgyógyász szerencsére tudja a választ: első randi nála, a rendelőben. Ezen a vizsgálaton az orvos megállapítja a terhesség tényét, vérnyomást és súlyt mér, rákszűréshez vesz mintát, felméri az ivarszervek általános állapotát, és ha van gépe, készít egy ultrahangot – ilyenkor még hüvelyit, mert a hasi vizsgálat semmit nem mutatna. Ha nincs helyben ultrahanggép, ad beutalót ultrahangos vizsgálatra. Azután kiír egy csomó egyéb vizsgálatot – bár ennek egy részét a háziorvos is megteszi, ha az kényelmesebb.
Az első trimeszterben történő vizsgálatok – 0-12. hétig
- Vérvizsgálat, vizeletvizsgálat – itt az ideje megbarátkozni a bökdösés gondolatával, ha eddig berzenkedtél ellene. Akik félnek a tűtől – mint én -, vagy a vértől, azok mindenképp vigyenek magukkal egy lélekerősítő támogatót. Ne lepődjön meg senki, sok kis ampullát fognak megtölteni, de nem lesz baj belőle. Ilyenkor nemcsak a teljes vérképet nézik, de meghatározzák a kismama pontos vércsoportját (RH faktorral együtt) is, rubeola elleni védettségét, és ha kéri, szűrik AIDS-re is. Az első vérvételnek a 12. terhességi hét előtt kell megtörténnie.
- EKG, belgyógyászati vizsgálat – ezt a háziorvosnál tudjuk elintézni.
- Fogászat – itt leellenőrzik a fogak és a fogíny állapotát, ha kell, tömnek, fúrnak, faragnak. Érdemes túlesni rajta, mert egyfelől a terhesség megviselheti a fogakat, ha nem vigyázunk, másfelől, a fogak állapota hat a terhességre és a babára is. Pl. a fogínygyulladás vagy a gyulladt fog elég komoly problémákat okozhat.
Ha megvannak az eredmények, akkor hívjuk fel a körzeti tanácsadót – a gyermekorvosi rendelőkkel együtt szoktak működni, ha nem tudjuk, hol vannak, a háziorvos is segíthet –, és jelentkezzünk be ahhoz a védőnőhöz, akihez területileg tartozunk. Ő fogja kiadni a kiskönyvünket – nekem ő számolta ki a szülés várható időpontját is, de ezt általában a nőgyógyász szokta megtenni -, és lehetséges, hogy megméri a súlyunkat is. Ismét.
A védőnő a kismama és a család addigi betegségeiről is kérdez, érdemes felkészülni rá: átestünk-e bárányhimlőn, volt-e Down-kór vagy nyitott gerinc probléma a családban, voltunk-e mumpszosak, van-e cukros vagy hipertóniás a rokonaink között. Rákérdeznek arra is, tervezett terhességről van—e szó, vagy sem, és az életmódunkra vonatkozóan is kaphatunk kérdéseket: dohányzás, alkohol, miegyéb. (Ha komoly probléma merülne fel, akkor tovább küldik a kismamát egy genetikai tanácsadásra.)
Érdemes a védőnőhöz még a 12. terhességi hét betöltése előtt bejelentkezni, mert bizonyos pénzbeli ellátások igénybevételének ez a feltétele.
A 12. héten ismét az nőgyógyásznál van jelenés – súly, vérnyomás -, ilyenkor szoktak készíteni ismét egy ultrahangos vizsgálatot, amikor is megmérik a magzat tarkóredőjét is. Ennek vastagságából ugyanis lehet következtetni arra, vajon fennáll-e a Down-kór kockázata.
| Mit mutat az ultrahang? Az egyik legizgatottabban várt vizsgálat a gyermekvárás hónapjai alatt az ultrahang. Ám a vizsgálat után, a leleten olyan rövidítéseket találunk, amelyekből általában egy mukkot sem értünk. Mert hát mi is lehet az a BPD? Az alábbi listából mindenre fény derül. |
Fontos tudnivaló: ha szeretnéd később igénybe venni az anyasági támogatást, legalább négy alkalommal igazoltan meg kell jelenned a terhesgondozáson. Ennél mondjuk egy átlagos magyar kismama jóval többször teszi tiszteletét az orvosnál: eleinte havonta, később gyakrabban, a végén pedig hetente. A terhesgondozás során mindig megvizsgálják a vizeletet, gyakran a vérképet is, mérnek vérnyomást, és testsúlyt is, de mindezt csak azért, hogy az esetleges toxikózist még a legelején elcsíphessék.
Ha bármikor rosszul érzi magát a kismama a terhesség során, ne habozzon, keresse fel az orvosát! Ha hirtelen nagy súlygyarapodást, erős vizesedést tapasztal, akkor minél előbb tegyen látogatást a szülész-nőgyógyászánál. Ha bármikor kérdése vagy kétsége lenne a kismamának, nyugodtan hívja fel a védőnőjét is!
A második trimeszter vizsgálata: 13-27. hétig
Talán a legvitatottabb vizsgálathoz a 16. héten lesz szerencséje minden kismamának: ekkor veszik le a vért az AFP (alfafetoprotein) vizsgálathoz. Ennek eredményeiből kétféle rendellenességet tudnak szűrni: ha az eredmény magas, az velőcső-záródási problémákra utalhat, ha alacsony, akkor előfordulhat, hogy a magzat Down-kóros lesz. Az AFP eredménye azonban sokszor nagyon kétséges: ha nem a meghatározott időpontban veszik le, ha ikerterhességről van szó, ha vetélés történt, vagy ha az anya bizonyos betegségekkel él, az mind hamis eredményt adhat. Ez pedig nagyon gyakori, így sok kismama izgulhat feleslegesen hetekig, hogy rendben van-e minden a babával.
Az AFP eredménye általában 1-2 hét alatt készül el (bár pl. nálam csak a 30. hétre került elő), ha az eredmény úgy kívánja, újabb, genetikai ultrahang vizsgálatot végeznek. Ha a szonográfus ezen is talál valami problémát, akkor amniocentézisre – vagyis magzatvízvételre – küldik a kismamát. Ezzel a vizsgálattal már egészen pontos képet kaphatnak a leendő szülők arról, hogy van-e valami baj a babával egyáltalán – emellett a neme is kiderül. Ugyanekkor szűrik a várandósokat hepatitisre és szifiliszre is.
A 18. héten ismét megkukkanthatjuk a gyereket, ugyanis ekkor történik egy alaposabb, genetikai ultrahangvizsgálat. Ilyenkor az orvos a gyerek csigolyáit, csontozatát is alaposan szemügyre veszi. Élvezze ki mindenki, mert legközelebb a 30. héten lesz alkalma babamozizásra – hacsak igénybe nem vesszük a fizetős ultrahangos vizsgálatok valamelyikét.
Következik a rettegett terhességi vércukorvizsgálat: a 24-28. hét környékén rendelik be erre a terheseket a kórházba, ahol vagy a patikában kiváltott cukrot vízben feloldva kell meginni – kis citrom segít, de számítsatok rá, hogy nehezen oldódik -, vagy zsemléből és tejből álló reggeli jelenti a terhelést. Kétszer szúrnak minimum: éhgyomorra, majd a szénhidrát bevitele után.
Ha magas a vércukor szint, akkor vagy diétára fogják a kismamát, vagy inzulinos kezelésnek vetik alá. Akárhogy is, ha valaki rossz eredményt kap, ne ijedjen meg: a terhesség után helyreáll a vércukor szabályozása, ám érdemes odafigyelni, hiszen ez előrevetíti a 2. típusú diabétesz lehetőségét.
Vizsgálatok a harmadik trimeszterben - 28-40. hét
A harmadik trimeszterben már többször kerül sor valamilyen vizsgálatra, az utolsó hónapban konkrétan hetente számíthatunk rá.
Ultrahangot még kétszer végeznek: ha eddig nem derült volna ki, a gyerek nemével kapcsolatban még a 30. és a 36. héten faggathatjuk a szonográfust. Persze, neki van egyéb dolga is emellett, hiszen leméri a babát, megsaccolja a súlyát, flowmetriát végez, méhlepényt vizsgál, stb.
Streptococcus baktériumra szűrik a terheseket a 36. héten: kenetet vesznek a hüvelyváladékból. Ha az eredmény pozitív, kb. egyhetes antibiotikumos kezelésre van szükség, és nem szabad elbliccelni – úgyis olyan antibiotikumot adnak, ami a magzatra veszélytelen, ám ha a szülés során kezelés hiányában a baba megfertőződik a baktériummal, az tüdőgyulladást és egyéb, nagyon kemény szövődményeket okozhat nála.
Általában a 36. héten megejtenek még egy vérvételt is, és jó esetben ez az utolsó a szülésig. Viszont innentől kezdve hetente kell bejárni a kórházba CTG vagy NST vizsgálatra.
A CTG a kardiotokográf rövidítése: ez egy speciális műszer, amivel a magzat szívműködése és a méh aktivitása egyszerre figyelhető meg és rögzíthető papírszalagra. A regisztrált szívműködés folyamatos görbeként látható - ez a felső vonal -, ennek változásából lehet a baba állapotára következtetni. A papíron az alsó vonal a méhtevékenység görbéje – ezt is figyelembe veszik az orvosok. Jó, ha a CTG alatt a baba mozog, mert ez újabb információt jelenthet – egy kis csoki esetleg segíthet ebben.
Az NST, vagyis non stress test tulajdonképpen csak egy nyugalmi állapotban - vagyis ülve - végzett CTG vizsgálat, amikor a magzatmozgásokat is rögzítik. Egész pontosan a kismama nyomkod egy gombot, ha úgy érzi, mozdult a baba. Érdemes valami olvasnivalót vinni magunkkal, mert általában a várakozás is hosszú, és maga a vizsgálat is.
Ha valaki betöltötte a 40. terhességi hetet, akkor kétnaponta, vagy akár naponta is behívhatják CTG/NST vizsgálatra – ez az orvostól és a kórháztól függ. Ha a CTG/NST rossz eredményt mutat, az orvos dönthet úgy, hogy megindítja a szülést a baba egészségnek érdekében.
Szilágyi Diána, 2011. május 26.
Babanet hozzászólások(16 hozzászólás)
Fontos tudni azt is: mikor menjünk el erre a bizonyos "első randira", a pozitív tesztet követően?
Nos, ha még túl korai a terhesség, akkor a nőgyógyász gyakorlatilag csak gratulálni tud, de nem igazán tud mondani vagy tenni semmi konkrétat, mi meg (ha magánrendelő) csak potyára perkáltuk le a vizitdíjat. És ha az ember lányának amúgy is van állandó nőgyógyásza, akihez járni szokott, akkor az általános állapotfelmérés úgyis megtörtént már rég (ivarszervek, rákszűrés). Egyébként fontos, hogy rákszűrést ha lehet, végeztessünk még a tervezett teherbeesés előtt (már ha tervezett), mert állítólag sokkal kellemetlenebb várandósan!
Miért nem tud konkrétat mondani: akkor tudja megállapítani a terhesség tényét, ha már 1) lát szívhangot, 2) látja, hogy a magzat méhen belül van-e.
Sokan járnak úgy, hogy a pozitív teszttel (olyan 4-5 hetes terhesen) rögtön elrohannak a dokihoz, aki ingatja a fejét, amire a kismama frászt kap. Rossz esetben (mint a sógornőm híres-neves docens dokija, akit én is otthagytam...) megjegyzi, hogy hááát, vagy méhen kívüli, vagy nem. Ami totál igaz, de. Nem azt jelenti, hogy bármi baj volna, hanem azt, hogy "túl korán" még lehetetlen látni az elhelyezkedését. Egy ilyen, ügyetlenül megfogalmazott mondattal csak azt lehet elérni, hogy a kismama bőgve jöjjön ki a rendelőből és totál feleslegesen stresszelje magát a következő 1-2 hétben.
Ezért érdemes megvárni a 6. hetet, és csak akkor elmenni a dokihoz; korábban semmi értelme.
Ugyanakkor olyan szempontból nagyon is elgondolkodtató, amit írtál, hogy a spontán vetélések nagy része az első 12 hétben történik, ami természetes - bármilyen morbid is ez a szó ebben az esetben -, és sokszor csak azért olyan fájdalmas, mert a nő a szuper érzékeny teszteknek és egyebeknek hála tudja, hogy terhességről van szó. Az orvosok nagy része egyébként valóban a 12. héttől veszi komolyan a kismamát, addig amolyan vagy megmarad, vagy nem, majd eldönti a természet állásponton vannak.
A "vagy méhen belül van, vagy nem" állapotot én is megjártam, alig több mint 3 hetes babásan, überhalvány 2csíkkal... feküdtem is miatta 1 hetet a kórházban, de a hét végére már nem csak petezsákunk, hanem benne szikhólyagunk is volt (4 hetesen). 5hetesen pedig először hallhattam a babám szívhangját. Sírtam :) 6hetesen pedig stabil szívhanggal, uh-lelettel a kezemben megkaptam a kiskönyvet :)
A cikkhez csak annyit fűznék hozzá, hogy nálunk a belgyógyászati vizsgálatot nem az 1. trimeszterben, hanem a 20. hétig kell megcsináltatni, illetve a 18 hetes uh helyett 20. héten van, hiszen a szív üregei a 18. hétben még gyakran nem különülnek el, így csak ráhozzák a kismamára a frászt, hogy "baj van a gyerek szívével..."
A terhességeim során rendszeresen vitába keveredek kismamákkal eü személyzettel h 4 hetes, v 4. hetes vki, mert ugye nem ugyanaz.4 hetesen kizárt h egy centis magzat legyen látható, maximum egy jó uh géppel pár millis petezsák.Szerintem Mangusztának igaza van h betöltött 6, azaz 7. hetes terhesen érdemes uh-ram enni, akkor már elvileg látható szívhang, tehát kaphatunk igazolást h élő a terhesség, mert ezt bizony így írják.Ha 4-5 hetesen mész, mehetsz két hét múlva(magánban) jó pénzért.
Ha prog pótlás kell ,akkor lesznek tünetek is, ált. vérzés, akkor meg úgyis megy az ember lánya, akárhány hetes.
A vizsgálatok itt nagyon jól össze vannak szedve, de azért azt is tudni kell h megyékben, kórházakban nagyon nagy egyéni eltérések lehetnek ,ne megy ismerősömnek csak 16 hetesen van először vv, és nem azért mert nem ment hamarabb, egyszerűen nem és kész.Vagy pl a terhességi cukorbetegség, amit ellenőrizni kéne 3 hetente,de a tb (ha még mnidig így van) csak havi egyet fizet,meg még lehetne sorolni az anomáliákat.
Nálunk "szívrohamot" kapott a doki, mikor megtudta, hogy kecsketejet iszom - egyébként az allergiám miatt kell. Gyorsan el is küldött toxoplazmózis (remélem jól írtam) vizsgálatra. Ez a betegség alapjában nem veszélyes, de a terhesség első trimeszterében vetéléshez vezet. Én mondjuk nem vagyok egy aggódó típus. Megcsináltattuk a tesztete, de mire meglett az eredménye (több hét) tulajdonképpen már mindegy volt, mert letelt az első trimeszter. Az eredmény egyébként azt mutatta, hogy még a terhesség előtt átestem a betegségen és ezáltal védettséget szereztem.
Izgulósabbak kérdezzék meg a dokijukat, hogy mik a pontos rizikófaktorok, hogy ők érintettek lehetnek-e. A tb ne fizeti, kb 5000 Ft a vizsgálat.
Ezen felül nálunk volt Cytomegália vizgygálat is, mert az egyik UH-n úgy ítélték, hogy több a magzatvíz. Mondtam én, hogy csak szereti a kéynelemt a gyerek, de azért megcsináltuk. Persze ez is negatív lett. Ezt állta a tb, mert a magzatvíz többlet kellő indikáció a vizsgálathoz.
Természetesen a következő UH-n már mindent rendben találtak.
Nagymamám idén 92 éves. Csak pislogott szegénykém, hogy baj van a babával, hogy ennyi vizsgálatra kell menni. Mondtuk, neki, hogy nem ez a standard menetrend. Az ő idejében megállapították a terhességet, néha ránéztek jól van-e és annyi. Majd szépen megszülte otthon az 5 kg-os gyereket.
Derűs napot!
Vica
Látjátok itt egy példa h mennyire más és más lehet, Vicának fizettetik, ami nálam sok alkalommal ingyenes volt.
Azért vagyok ennyire szkeptikus, mert a terhesség tervezése előtt gondosak akattunk lenni és elmentünk mindenféle vizsgálatokra. Addig oké, hogy léteznek vizsgálatok, de ahogy észleltem, ezek jobbára csak a problémák megismerésére szorítkoznak, amit aztán a vállvonogatás követ, mert nem elég fejlett még a tudomány.
Pl. csináltattam, előre, rubeola- és bárányhimlővizsgálatot is, mert gyerekként egyetlen fertőző betegségen sem estem át. Csak éppen a leletet nem tudta senki sem értelmezni: mutatott valamicske immunreakciót, de több orvos se vállalta annak ódiumát, hogy kijelentse: ez a számadat elegendő védettséget jelenthet egy esetleges, terhesen bekövetkező fertőződés esetén vagy nem. "Oltassa be magát, biztos ami biztos". Na kösz, ennyit magamtól is tudtam volna mondani... :S
Elmentem, magánszorgalomból, genetikushoz is. Igazából semmi érdemlegeset nem mondtak itt sem. Olyat, amit logikus ésszel nem rak össze magában is az ember. Felrajzolták a családfát, megkérdezték, van-e hipertóniás és cukorbeteg a családban (van), bólogattak. Kérdeztem, mi a teendő. Hááát, nem tud mit tenni, csak annyi a bizonyos, hogy a gyerek majd nagy valószínűséggel örökli a hajlamot, sportoljunk és együnk egészségesen. Nos, ehhez sem volt igazából szükség a konzultációra.
Több generációra visszamenőleg vannak stroke által érintett felmenőm, női ágon. Nem kérdezték, én hoztam fel, mondjanak már valami okosat. Válasz: nincs ismeret arról, hogy örökletes volna, inkább a táplálkozási szokásokat örökítjük anyáról lányra, tehát ne vegyük át nagymami szakácskönyvét. Könyörgöm, nem kedélyeskedni jöttem, hanem információért. Anyukám kőkemény reformkonyhát vezet. Zsírszegény, cukortalan, megbízható forrásból vett színhúsok (pláne a zöldségek), és mégis 2x volt már TIA-ja. Akkor...?
Párom családjában vannak sclerosisos betegek. Erre is rákérdeztem, ingatták a fejüket. Maga a betegség nem öröklődik, és nem ismerik eléggé a mechanizmusát, és nem érdemes előre izgulni. Annyit magamtól is tudok, és nem is mondták, hogy viszont az a bizonyos fehérjeszerkezet, amilyennel rendelkező embereket gyakrabban megtámadja ez az alattomos kór, az bizony öröklődik, de ezzel az infóvan se vagyok beljebb.
Szóval, nekem az a bajom ezzel az egésszel, hogy próbálna az ember egészségtudatos lenni, és persze hogy elmegyünk minden vizsgálatra, ami él és mozog, de aztán érdemben nem igazán vagyunk előbbre azzal, ha van egy csomó leletünk. Nekem legalábbis ez a tapasztalatom.
Bocs, hogy hosszú voltam.
Nálunk(Heves m. ) pl. a belgyógyászati vizsgálatot nem minden esetben végzi el a házi doki, hanem csak az SZTK-s vizsgálatot fogadják el.
Nálunk az 1. vérvételnél történik az RPR(Lues serológia).
Ja, és a védőnő kiállítja a vérvételes, belgy-i beutalókat, és vagy a házi doki, v. a nőgyógyász-attól függően milyen vizsgálatról van szó-ad rá pecsétet, naplószámot!
Pontosan melyik ellátások igénybevételének feltétele, hogy a 12. hétig jelentkezzünk a védőnőnél?
Előre is köszi a választ.