Természetesen anyatejjel

Ezek szerint nem elválasztásról, hanem elválasztódásról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy a babát a fél éves kortól kezdődő hozzátáplálás mellett folyamatosan szoptatjuk tovább mindaddig, amíg a babának erre igénye van. Az elválasztódás időpontja egyes gyermekeknél nagyon különböző lehet, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyermek legkésőbb 2-3 éves kor között elveszti érdeklődését a szopás iránt és maga utasítja el a mellet.

A szoptatás élettani hatásai:

A nőitej a csecsemő számára optimális mennyiségben és minőségben tartalmazza a szükséges tápanyagokat. Az anyatejes táplálással a legmegfelelőbb feltételeket teremthetjük meg a fiatal csecsemő fejlődése, emésztőrendszere számára.

A szoptatás további előnyei, avagy a szoptatás tíz pontja:

1. Az anyatejjel a csecsemő fajazonos fehérjét kap.

Idegen fehérjék bevitele csecsemőkorban fokozza az allergiás megbetegedések arányát. Ebben az életkorban a csecsemők bélrendszeréből még a nagyobb molekulájú anyagok, tehát a fehérjék is felszívódnak. Ezért kell kerülnünk gyermekünk táplálásában, annak egy éves koráig a tojásfehérjét, a tehéntejet és a szójafehérjét.

Abban az esetben, ha a gyermek családjában (szülők, nagyszülők, testvér) allergiás megbetegedés előfordul, akkor a gyermek három éves koráig javasolt várni a tehéntej táplálékba való bevezetésével. Ellenkező esetben csalánkiütés és egyéb bőrtünetek, a popsi kipirosodása, hasi fájdalom, hasmenés, légzőszervi megbetegedések jöhetnek létre. Az allergiás megbetegedések nemcsak, hogy kellemetlen tüneteket okoznak, de visszavetik a gyermekeket fejlődésükben.

Az anyatej fehérjéinek nagy része savófehérje, mégpedig alfa-laktalbumin, mely sokkal nagyobb tápértékű fehérje, mint az állati tej kevés savófehérjéje, a béta- laktalbumin.

2. A csecsemő tápláléka a külvilágból nem fertőződhet.

Elkerülhetjük a mesterséges, azaz a tápszeres táplálás során szükségszerű sterilizálással járó tortúrákat. Ha mégis a mesterséges táplálás mellett döntünk, akkor ebben az esetben a csecsemő edényeit, cumisüvegeit 6 hónapos koráig kötelező sterilizálni.

3. A nőitej a csecsemő számára elengedhetetlenül fontos tápanyagokat tartalmaz

a) Jelentős oligoszacharid (egyszerű cukormolekula) és laktóztartalma fontos az agy fejlődése számára. Ezek a cukormolekulák biztosítják az agy egészséges fejlődését.

b) A nőitej nagy koncentrációban tartalmazza a taurin nevű esszenciális aminosavat, mely ugyancsak döntő fontosságú az idegrendszer fejlődése számára. (Esszenciális aminosavnak nevezzük azokat az aminosavakat, amelyeket szervezetünk nem képes előállítani, felvétele csakis a táplálékból lehetséges) Ezzel szemben a tehéntej sok kazeint , fenilalanint és tirozint tartalmaz, mely nagyobb koncentrációban károsítja az idegrendszert.

c) Sajátságos humán fehérje komponense a laktoferrin nevű fehérje. Ez a fehérje képes az anyatej egyébként csekély vastartalmát megkötni, és ezzel biztosítani a vas nagy hatásfokú felszívódását. Másik jelentős hatása az, hogy a laktoferrin megkötvén a szabad vasat biztosítja az anyatej fertőzésekkel szembeni védelmét, mivel a baktériumok vas hiányában szaporodásra képtelenné válnak.

4. Immunológiai hatása nagyon jelentős.

Ismeretes, hogy a csecsemő nagy mennyiségű anyai immunglobulint kap a méhlepényen keresztül. Ezek IgG típusú ellenanyagok. Hatásuk kb. fél éves korig tart és csak időközben indul meg a csecsemő saját ellenanyag-termelése. Ha a csecsemőnket szoptatjuk nagy mennyiségű immunglobulint (IgA) kap az előtejből, illetve a későbbi szoptatások alkalmával.

(Immunglobulinoknak nevezzük a szervezet által termelt ellenanyagokat, amelyek kivédik a szervezetet fenyegető fertőzéseket. Több fajtájuk van: IgG, IgM, IgA, IgE) A nőitej nem csak hogy jelentős IgG, hanem IgM tartalommal is bír. Emellett számtalan antibakteriális hatású anyagot tartalmaz. (komplement fehérje, lizozim, fehérvérsejtek) Mindezek miatt érthető, hogy a szoptatott csecsemők ritkábban lesznek betegek, illetve rövidebb idő alatt meggyógyulnak, tüneteik enyhébbek.

5. A szopós csecsemő bélflórája túlnyomórészt B. bifidum nevű baktériumot tartalmaz.

A B. bifidum egy tejsavbaktérium , mely jótékony hatást fejt ki a gyermek bélrendszerére, emésztésére. A mesterségesen táplált csecsemő bélflórája főleg E. colit tartalmaz, mely inkább a felnőttek bélflórájára jellemző.

6. Az anyatej lebontása gyorsabb.

A nőitej egy lipáz nevű enzimet is tartalmaz, mely már a csecsemő gyomrában megkezdi a zsírok lebontását. Ezért tapasztalhatjuk, hogy az anyatejes baba gyakrabban éhezik meg, mint a tápszerrel táplált baba. Az anyatej sokkal könnyebb emészthetősége miatt nem terheli meg a baba éretlen gyomor-bélrendszerét, és így egészségesebb a csecsemő számára.

7. Az anyatej összetétele folyamatosan változik a csecsemő szükségleteinek, életkorának megfelelően.

Az előtej (colostrum) immunológiai szempontból értékes anyagokat tartalmaz, emellett kisebb zsírtartalmú, nagyobb fehérjetartalmú. Ásványi anyag tartalma, vastartalma is jelentős. Érdekes tény, hogy koraszülés esetén az anya tejének fehérjetartalma és energiaértéke a szokásosnál nagyobb.

8. A szoptatás egyszerű, olcsó, az etetések miatt a baba és az édesanyja nincsenek otthonukhoz kötve.

Nem egyszer látjuk, hogy ma már az anyukák gondolkodás nélkül nyilvános helyen is ( padon, áruházban, próbafülkében ) mellre teszik babájukat és úgy tűnik, hogy mindezt a közvélemény egyre jobban elfogadja. Külföldön és Budapesten már gomba módra szaporodnak az ún. Bababarát területek. Ezek áruházakban, hivatalokban, közintézményekben lévő mindenki számára jól ismert helyek , ahol az Édesanyák kultúrált körülmények között, füstmentes területen megszoptathatják babájukat, pelenkát cserélhetnek rajtuk. Így az édesanya nincs otthonához kötve, még azokban a kezdeti időszakokban sem, amikor a csecsemője háromóránként szopik, nem is beszélve az igény szerinti szoptatást vallókról. Ez utóbbi azt jelenti, hogy függetlenül az előző szoptatás időpontjától az Édesanya akár három órán belül is megszoptatja a babát, ha a baba erre való igényét sírással jelzi.

9. A felsoroltakon kívül legjelentősebb a szoptatás pszichés hatása.

A szoptatás anya és gyermeke között mély érzelmi kapcsolatot alapoz meg, mégpedig annál erősebben minél korábban jön létre az anya és csecsemője közötti első találkozás. Az ekkor kiváltódó érzelmi reakció a legerősebb ingere a tejtermelődésnek. Egyesek azt állítják, hogy az egy éves koron túl folytatott szoptatás a gyermek részéről káros, túlzott érzelmi kötődést okoz. Ezt a megjegyzést ma már határozottan cáfolják. Kimutatták ugyanis, hogy a tovább szoptatott gyermekekből később szeretetteljes és ragaszkodóbb emberek válnak.

10. Az anyatejes táplálás az édesanyák egészségének szempontjából is jelentékeny tényező.

Tudományosan igazolt tény, hogy a szoptatás csökkenti a mellrák és a csontritkulás előfordulásának gyakoriságát. A szoptató nők menstruációs ciklusa szünetel általában a hozzátáplálás kezdetéig, de kisebb számban az is előfordul, hogy a szoptatás végéig sem jelentkezik menstruációs vérzés. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy szoptatás alatt a nem kívánatos terhesség ellen nem kell védekezni, ugyanis a peteérés a menstruációs vérzés megjelenése előtt két héttel bekövetkezik, amely bármikor megtörténhet. Léteznek szoptatás mellett is biztonságosan szedhető, a termelődő tej mennyiségét nem csökkentő fogamzásgátló gyógyszerek, illetve gumióvszer is biztonságosan használható.